Felálltak az irodalomtanterven dolgozó szakértők Takaró Mihály miatt
A pedagógusnapok világnapja margójára
Elveszítik a szaktanárok a közalkalmazotti státuszukat?
Nem kívántak együtt dolgozni a szélsőjobboldali irodalomtörténésszel.
Balról Takaró Mihály, jobbról Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere
Június végén otthagyta az új Nemzeti alaptanterv (NAT) előkészítésével megbízott kutatócsoportot a magyar nyelv és irodalom tantárgyon dolgozó valamennyi szakértő, összesen hat fő – értesült lapunk több forrásból. A hat szakember – egyetemi oktatók és gyakorló tanárok – feladata volt az irodalom- és nyelvtantanterv kidolgozása az 5. évfolyamtól a 12.-ig, de összedolgoztak az alsóbb évfolyamok szakértőivel is. Szerződésük június 30-án lejárt, és bár a projektvezetés felajánlotta nekik a hosszabbítást, egységesen a távozás mellett döntöttek. Az ok Takaró Mihály szélsőjobboldali irodalomtörténész megjelenése a tantervkészítésben.
Takaró Mihály számos kisebb-nagyobb botrányt keltett a szélsőjobboldali, antiszemita szerzőket magasztaló vagy az általa nem elég magyarnak tartott írókat gyalázó kijelentéseivel. Legutóbb idén nyáron, a komáromi Jókai Mór Nyári Egyetemen felvidéki magyar pedagógusok előtt értekezett arról, hogy Esterházy Péter kultúraromboló, ezért nem kell tanítani. Korábban megkérdőjelezte Kertész Imre magyarságát, Spiró György emberi mivoltát, és azt is kifejtette, hogy Petri György valószínűleg a pokolra került.
Takaró nyilvánosan is hangoztatott koncepciójának központi tétele, hogy a kommunista időszak elhazudta és a perifériára szorította a századelő és a két világháború közötti évek nemzeti-konzervatív szerzőit, miközben a nyugatosokat indokolatlanul preferálta. „Takaró Mihály célja a kánon erőszakos átírása, nagyon rosszat tenne az irodalomtanításnak, ha ez a felfogás érvényesülne a tantervben” – véli Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Szerinte Takaró csúsztat is, a Nyugat jelentősége ellen például azzal érvel, hogy a folyóirat csak 900 példányban jelent meg, holott a példányszámnál fontosabb mérce a lap korabeli tekintélye és az, hogy kik írtak bele.
Október 12 – a pedagógusjogok világnapja. Bizony van ilyen is. Bár valahogy nem terjed olyan vírusszerűen, mint a diákjogok megsértéséről szóló híradások. A PEDAGÓGUSJOGOK VILÁGNAPJA az emlékezés napja – azokra a tanárokra, akik meghatározó szerepet játszottak életünkben.
Sajnos azonban napjainkban nem a tanárokról, a pedagógusok megbecsüléséről, a pedagógusjogokról szól ez a nap, a diákjogok folynak még a csapból is. … és valahogy mindig elsikkadnak a jogaik mellett a kötelezettségeik. A diák mindent megtehet, a tanárnak mindent el kell tűrnie. Ha a gyerek füves cigit szív és kicsapják a gimnáziumból, Ők az áldozatok. Hitleres paródiavideót tesznek ki az igazgatóról? Sehol nincsenek a személyiségi jogai, Őt hurcolják meg, ha eljárást kezdeményez a diák ellen. A politikai paletta mindkét szélén előszeretettel használják fel az ehhez hasonló történéseket, saját politikai céljaik érdekében, holott ez alapvetően jogi és nem politikai kérdés.
Viszont, ha a tanár akárcsak csúnyán néz vagy kiabál, már elítélendő, lelki terrornak minősül. És ez a pedagógus–gyerek–szülő–munkáltató sokszögnek csupán az egyik csúcsa. De azért módszertanilag legyen topon, mosolyogjon, csak bölcs tanácsokat adjon, gondozza a gyerek lelkét és ne morogjon a fizetése miatt. Vajon miért nem jelentkeznek pedagógusnak, vajon miért mennek el a pályáról?
Sajnálatos, egyre több olyan diák van, akik megkérdőjeleznek nem csak egy tanárt, de egy felnőttet, egy náluk idősebb embert, aki felé a tisztelet minimális jelét sem mutatják. A pedagógusoknak a mai rendszerben inkább csak kötelességeik vannak, jogaik kevésbé, míg a diákoknál ez egyre inkább fordítva történik.
Egy iskola melletti játszótéren egy nyolcadikos fiú bokszerrel vert meg egy 11 éves fiút, amiért kicsúfolt egy lányt, aki történetesen a barátnője volt. Az áldozat komoly sérüléseket szerzett, amiket a Szent János kórház baleseti ambulanciáján láttak el. Amikor az apa – feljelentését követően – megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a támadó még mindig ugyanabba az iskolába jár, ami miatt a bántalmazott fiú fél elhagyni az osztálytermét az iskola igazgatója válasza a következő volt:
– Mivel az incidens az iskola, tehát az intézmény területén kívül történt, a hatályos jogszabályok alapján mi nem indíthatunk fegyelmi eljárást az érintett tanuló ellen.
Villámgyorsan terjedt a következő videó Facebookon, amelyen egy diák szóváltásba keveredik tanárával, majd társaival együtt elkezdik provokálni, lökdösni miközben trágár szavakkal illetik – a tisztelet legkisebb szikráját sem mutatva – és ordibálnak vele.
A megtámadott pedagógus szeptemberben érkezett az iskolába, ahol hegesztéselméletet tanított. A diákok egyik nap, a negyedik óra előtt a folyosón körbevették egyik társukat, aki a telefonján egy videót mutatott a többieknek. Állítólag a tanáruk szerepelt rajta, amint egy régi munkahelyén éppen megpofoz egy diákot.
– „Az osztálytársam ötlete volt, hogy rúgassuk ki az oktatónkat” – mesélte a Blikknek az egyik fiú.
– „Nem foglalkoztunk ezzel, de óra közben valaki megdobta a tanárt egy papírgalacsinnal, erre tévedésből másnak adott intőt. Ezután ment oda a társunk hozzá, megmutatta a telefonján a filmet. A tanárunk mindent tagadott, aztán a másik osztálytársunk is számonkérte őt, amiért igazságtalanul intőt adott neki. Közülünk többen hergelték a fiúkat, végül már hárman szidalmazták, majd egyikük ellökte őt. Mi is meglepődtünk, hogy mennyire türelmes volt velük.”
A rendőrség csoportos garázdaság gyanújával kihallgatta, majd őrizetbe vette a három kamaszt, az iskola pedig tegnap mindhármójukat kirúgta. A fiúk a Gyorskocsi utcai fogdában várják a bíróság döntését, hogy előzetes letartóztatásba kerülnek vagy szabadlábon védekezhetnek. A fiúk a rendőrök előtt azzal védekeztek, elegük lett abból, hogy Józsi bácsi fegyelmezés helyett erősen megszorította a csuklójukat vagy a válluknál meglökte őket.
Az, hogy egy gyerek ilyen stílusban lépjen fel egy tanárral szemben pár évvel ezelőtt szinte teljesen elképzelhetetlen volt. Mostanában azonban egyre több olyan esetről hallani, hogy diákok verbálisan, sőt fizikailag is bántalmazzák a tanárukat, ami ellen a pedagógusok gyakorlatilag tehetetlenek, az iskolák eszköztelenek. Nincs semmilyen ellenszerük a tanároknak a rosszul viselkedő diákokkal szemben. A tanulókat ugyanis fizikailag fegyelmezni tilos, az óráról kiküldeni sem lehet, ha csak nincs az iskolában olyan helyiség, ahol a renitens diákokra tanár felügyel az óraközi szünetig.
A hatvanas-hetvenes évekig a tanító, vagy tanár – ha kimondott valamit, akkor az úgy volt. Gyermek, szülő előtt egyaránt. Nem volt apelláta, de nem is gondolkodott el rajta senki, hogy lehetne esetleg másképp is. Bár ekkor már sok családban a gyerek „egyenrangúként” nevelkedett, de mégis … mind a szülő, mind a tanár szava szent és sérthetetlen volt.
Ekkor már tilos volt az iskolákban a fizikai fenyítés, egyes helyeken előfordult még – akár a szülők is támogatták – de a jobb, menőbb iskolákban már nyomát sem lehetett fellelni. Ha valami mégsem ment rendjén, és jött a „beírás”, később az osztályfőnöki, akkor nem azt mondták otthon, hogy „az a hülye tanár már megint nem száll le rólunk”. Aztán a szülő elolvasta, megcsóválta a fejét és azt mondta: „Ejnye gyermekem! Nem szégyelled magad? Szerencsétlen tanár mindent megtesz érted, Te meg így hálálod meg! Viselkedj rendesen!” – A lényeg, hogy a tanár mellé állt, nem adott alájuk lovat… Az más kérdés, hogy lehet másnap felment az iskolába, és négyszemközt megtárgyalták az „ügyet”, de a tanár szava akkor is áthághatatlan maradt…
Németh Bálint pszichológus szerint a családi környezeten túl, a lakókörnyezet és az iskolai környezet is nagy szerepet játszik abban, ha egy gyerek a videón látható viselkedést enged meg magának.
„Az a kérdés, hogy mi az elfogadott az ilyen gyerek közegében. Ha a családi tényezőket nézzük, akkor például az alkoholista szülő igen komoly rizikótényező ebben az esetben. Vagy ha egy lakókörnyezetben az erőszak az az eszköz, amivel konfliktusokat úgymond rendezik és megoldják” – nyilatkozta a szakember.
Hogyan fordulhat elő az, hogy egy tanár tekintélye ennyire alacsonyan legyen a diákok szemében? Ez az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Magyarországon végzett kutatása alapján összefüggésbe hozható az intézménybe vetett bizalommal: Tehát minél alacsonyabb az intézménybe vetett bizalom a gyerekek és a szülők körében, annál nagyobb a valószínűsége az iskolán belüli erőszaknak.
David Eberhard svéd pszichiáter abban látja a problémát, hogy napjaink gyereknevelési módszerei alig alkalmaznak büntetést és megszorításokat. Szerinte ma a társadalom szemében azok a jó szülők, akik felhagynak a felnőtthöz méltó, érett viselkedéssel, ehelyett megpróbálnak azonosulni a tinédzserek sokszor felelőtlen életfelfogásával. Szerinte ez a folyamat az oka az egyre szaporodó iskolai incidenseknek.
Van-e egyáltalán megoldás? Mit lehet tenni e szaporodó és egyre agresszívabbá váló konfiktusok megelőzése érdekében?
„Azt gondolom, ilyenkor a helyes cselekvés az, hogyha a tanárok is közösen megbeszélik az esetet esetleg supervisorok, pszichológusok jelenlétével, akik segítenek nekik feldolgozni a problémát, illetve hogy a gyerekekkel is ugyanígy megbeszélik a dolgot, és velük együtt jutnak el arra a következtetésre, hogy ez egy teljesen elfogadhatatlan magatartás” – foglalta össze véleményét Németh Bálint pszichológus.
Nem csak az OKJ rendszerét szabnák át egy tervezet szerint, a szakmai oktatók munkaviszonyán is változtatnának: közalkalmazottból munkavállalóvá válnának.
Október végéig a kormány elé kell terjesztenie Palkovics László innovációs miniszternek az új szakképzési törvényt és a „Szakképzés 4.0” stratégia végrehajtásának cselekvési tervét – írja a Népszava a birtokába került előterjesztés-tervezetre hivatkozva.
A nem nyilvános anyagot eddig csak a szakminisztériumokkal egyeztették, viszont a tartalmával kapcsolatban miniszteri szinten sincs teljes egyetértés.
A dokumentum megerősíti azokat a korábbi információkat, amiről a hvg.hu is beszámolt már, vagyis a technikumokban a képzés ötéves lesz, a végén a diákok érettségit és technikusi szintű szakképesítést kapnak. A szakképző iskolákban az oktatás három évig tart majd, és szakképesítés megszerzésével zárul.
Arról is írtunk már korábban, hogy a jelenlegi OKJ-s képzési rendszer helyett újat állít fel a kormány. 170 alapszakmát csak az iskolarendszerben, szakképző intézményekben lehet majd tanulni. Az adott célterületre fókuszáló speciális képzéseket – amelyek az alap szakképesítésekre is épülhetnek – pedig csak a felnőttképzés keretében.
Az oktatók munkaviszonyán is változtatnának: közalkalmazottból munkavállalóvá válnak. Az indoklás szerint így „rugalmasabban alakíthatók” a jogviszony és munkafeltételek, az illetmények. Az előterjesztés szerint a szakmai oktatóknál „tág lehetőség nyílik” majd a béralkura is.
Mindez a cikk szerint 32 milliárd forint forrást igényelne, és speciális oktatói életpályamodellt is bevezetnének 2020-tól, amire még kellene 15 milliárd forint. A Pénzügyminisztérium egyébként mindezt 2021-re tolná ki, vagyis itt van némi szembenállás az ITM és a PM között.
A Népszava forrása szerint ebben a formában nem fogják elfogadni az előterjesztést, mert a minisztériumokban sem aratott nagy sikert. Azt is figyelembe kell venni, hogy a munkavállalók körében és a szakszervezeteknél is kiveri majd a biztosítékot, mert az oktatók közalkalmazottból munkavállalókká válnának és a közalkalmazotti jogviszony sokkal nagyobb védelmet nyújt a tanároknak.
Copyright: Kiss & Kiss (2017)