Főoldal Hírek a nevelés és az oktatás világából. Oktatás Humor Természetjárás Galéria Üzenet

LÁTOGATÓK:

Június

Szülők a távoktatásról: többet veszített a gyerek, mint amennyit kapott

Ezek a programok váltak be a legjobban a távoktatásban

Lassan nem lesz, aki tanítson?

A vasalódeszkás tornatanár tortúrája

Szülők a távoktatásról: többet veszített a gyerek, mint amennyit kapott

Milyen nehézségekkel kell megküzdeniük az érintett családoknak? És van-e olyan eleme a tantermen kívüli, digitális munkarendnek, amit akkor is megtartanának, amikor majd újra megnyitnak az iskolakapuk? Általános és középiskolai tanulók szülei osztják meg tapasztalataikat.

„Márciusban megmondtam a tanároknak, hogy a családunk életébe nem fér bele online óra. Az állam se külön szobát, se internetet, se laptopot nem biztosít a tanulóknak, és mivel a tanárok és a családok körülményei sokfélék, nem várható el egyik féltől sem a másik fél értékrendje szerinti hozzáállás. Részemről ez egyfajta protestálás a folyamatosan figyelmen kívül hagyott, mélyszegénységben élők mellett, akiknek most hatványozottan sérül a tanuláshoz való joga” – osztotta meg véleményét egy háromgyermekes anyuka az Online otthonoktatás Facebook-csoportban.

Ahhoz, hogy a rendszer által negligált gyerekek lépést tudjanak tartani társaikkal, elsősorban következetes iskolavezetésre, valamint a pedagógusok és a szülők szoros együttműködésére van szükség.

Ott tehát, ahol nem volt lehetőség a „digitális átállásra”, még nagyobb felelősség hárul most a gondozókra, és a helyzeten az sem segít, hogy süket fülekre találnak azon pedagógiai vélemények, melyek szerint a gyerekek év végi értékelésének nem lehet alapja ez az időszak, hiszen ez nemcsak a diákok, de a tanárok és a szülők teljesítményének függvénye is. Osztályozni kell. Punktum. 

Nem kérdés, mennyire fontos az iskola szocializációs szerepe, ami távoktatás során egyértelműen csorbát szenved, és maradnak a feladatok tucatjaival bombázott gyerekek, meg a munkában és az iskoláztatásban is helytállni igyekvő szülők. Az új anyag tanulása, illetve gyakorlása már az offline tanítás során is létezett, azonban a tanárok által kiadott tananyagok és feladatok összegyűjtése, rendszerezése, és az elkészült feladatok, számonkérések dokumentálása, beküldése új napi teendőként került be a családok életébe. Ezzel még nem is lenne akkora baj, ha valamennyire egységesítenék a csatornákat, jelenleg ugyanis ahány iskola/osztály/szaktanár, annyiféle digitális megoldás. 

„A nyolcadikos gyerekem késő estig küldi a beadandókat, de ő legalább egyedül elboldogul a négy különböző felülettel, amit használ. Az alsósomnak én töltögetem le meg fel a házikat, és tanítgatom neki munka közben vagy után a Word használatát. Az informatikai ismeretek hiánya miatt náluk még kevesebb közvetlen kapcsolat van a tanárok és a gyerekek között, az elvégzett feladatokat a szülőknek kell leellenőrizni a tanár által küldött képek és megoldókulcsok alapján. De még ha lenne is egy hiperszuper, egységes, interaktív és hatékony online platform, a személyes kapcsolatokat az sem pótolná. Hiányoznak a barátok, a tanárok, az osztálytársak és a közös programok. A gyerekek most legalább kiélvezhetnék, hogy a saját tempójukban végezhetik a feladatokat, de ehhez az kellene, hogy a pedagógusok egymással is napi szinten kommunikáljanak, hogy ne túlterheljék, hanem motiválják az egyre inkább elfásult diákokat” – véli egy home office-ban dolgozó kétgyermekes anyuka.

Mint mondta, van, hogy este tizenegy óra után jön értesítés, hogy valamelyik tanár épp házi feladatot töltött fel, az adott héten a harmadikat, amikor csak heti két órája van vele a gyerekemnek. Szerinte meg kellene találni az egyensúlyt a képernyőhasználat egészséges keretein belül, hogy a rendszeres online találkozókra, beszélgetésekre, kérdésekre és visszacsatolásokra is sor kerülhessen. Az eddigi tapasztalatok alapján a távértékelési módszerek közül a beküldendő fotó vagy videó, a feleletválasztós tesztek és a beadandók készítése a legelterjedtebb, ezekhez képest az élő feleltetések aránya eltörpül.

„Két rokon gyerkőc landolt nálam egy hétre, hogy behozzuk az online oktatás miatti lemaradásaikat. Fejenként több mint harminc házi feladat gyűlt össze. Voltak köztük felnőtteknek is nehéz feladatok, amikről sütött, hogy csak az internetről lettek levadászva és a tanár nem gondolta végig, hogy egy hetedikes, nyolcadikos gyerek meg tudja-e oldani egyedül. Volt olyan tanár is, aki mindent beleadva, kreatív feladatokkal próbálta tanulásra inspirálni a tanulókat. De senki nem segített a gyerekeknek megérteni, hogy mikor mire kapnak érdemjegyet, vagy hogy a sokféle platformon hogyan tudnak kiigazodni. Senki nem kérdezte meg tőlük egy hónap alatt, mire van szükségük, mi hiányzik nekik, miközben egyértelmű volt, hogy teljesen el vannak veszve. A feladataikat egy tanár kivételével senki nem javította ki, csak lepontozták nullára vagy beírták az egyest” – mesélte Ilona.

„Szövegesen azután kezdett el értékelni egy-két tanár, hogy a gyerek beküldte az összes elmaradását. Hangsúlyozom, egy jó általános iskola jó tanulóiról van szó. Megtanítottam a gyerekeknek az Edmodót és a Classroomot használni, kulcsszavakra keresni, feladatokat priorizálni, rendszerezni és segítséget kérni. Hány ilyen gyerek lehet még? Az osztályfőnöktől megtudtam, hogy rengeteg, nem egyedüli esetek. Végtelenül sajnálom az összes gyereket, aki most otthon esténként sír, mert nem érti az új rendszert, vagy elúszik és kapja a rossz jegyeket.” És akkor a különleges bánásmódot igénylő gyerekekről még nem beszéltünk.

Mi van, ha újra karanténsuliba kell vonulnunk?

„Én második lépésként digitalizálnám az összes tankönyvet, ami most NAT-kompatibilis (mást úgysem szabadna), mint ahogy a Mozaweben is van. A digitális oktatást mint olyat nem értelmezném szó szerint, hiszen képtelenség és felesleges lenne napi hatszor-hétszer 45 perceket gép előtt ülni. Ehelyett az e-learningre állnék át, és önállóan feldolgozható tananyagokat készítenék természetesen központilag, hogy ne szívjon mindenki egyesével. A tanárok mentorokká avanzsálnának és segítenék a diákjaik munkáját. Online magyarázatokra megadott idősávokat kapna minden tanuló minden tanárához, mondjuk heti egy alkalommal, nem kötelező jelleggel, bejelentkezéses módszerrel, és osztályszinten lehetne szintén heti egyszer tantárgyanként akár Zoom-olni is. Ha nem karantén miatt lenne ez az oktatás, akkor havi egy személyes konzultációt is beiktatnék igény szerint, de ezt sem kötelező jelleggel” – nyilatkozta a Díványnak a háromgyermekes Viktória, az Davida blog szerzője, aki 19 év után hagyta el a pedagógusi pályát.

„A szülők tehermentesítését kellene még sürgősen megoldani, vagy legalább fizetéssel honorálni az egyik szülőt, aki egy ilyen helyzetben kiesik a munkából. A legkisebbek ugyanis még nem tudnak egyedül tanulni, kütyüket kezelni, tehát melléjük mindenképp szükségeltetne egy szülő vagy egy házitanító, de akkor máris ott vagyunk, ahol elkezdtük. Nagyon antiutópisztikus és antiszociális lehetőség még a totális központosítás, ahol minden diák az országban különböző, évfolyamonkénti idősávokra elosztva bekapcsolja a sulitévét vagy a sulinetet, és meghallgatja az aznapi tananyagokat és feladatokat, de ez egy eléggé társadalomgyilkos megoldás lenne” – tette hozzá.

Ami továbbra is maradhatna

Mint azt egy SNI-s fiú apukája elmondta, náluk örökös problémát jelentett, hogy a gyerek elfelejtette bejelölni a házi feladatokat, „lemaradt, nem írta fel, hogy mit kell megtanulni, ami elég sok feszültséget szült a számonkérések során. Most már a gyerek is és én is mindig képben vagyok az iskolai feladatokkal. Jó volna, ha a jövőben is megmaradna ez a platform. Egy egységes online felület sokat dobna a tanárok, diákok és szülők között zajló kommunikáció hatékonyságán. Az is nagy segítség lenne, ha a betegség miatt hiányzó gyerekek online követhetnék otthon a tanórákat, így csak akkor maradnának le, ha annyira rosszul vannak, hogy nem tudnak bekapcsolódni a munkába. Az elmúlt két hónap alatt szerzett tapasztalatok alapján szerintem meg lehetne oldani, hogy egy-egy influenzajárvány idején két hétre átálljunk a távoktatásra, így elkerülhetnénk a tömeges megfertőződéseket. Ehhez persze az kell, hogy a szülők fizetett szabadságot kapjanak a lábadozás idejére” – mondta a szakácsként dolgozó apuka.

Edina, egy 15 éves gimnazista lány anyukája úgy látja, hogy amennyire a körülmények és lehetőségek engedik, a középiskolákban érdemes lenne következetesebben kombinálni az offline és az online tanulást, illetve a pedagógusok továbbképzése mellett nagyobb önállóságra buzdítani a gyerekeket:

„Szerintem a tanárok néha erejükön felül próbálnak teljesíteni, a legtöbbet kihozni az online oktatásból is. A középiskolás tanulókat én biztosan több felelősséggel ruháznám fel, többet dolgozhatnának párokban vagy csoportokban, és egymást is mentorálhatnák az alapján, hogy ki melyik tantárgyból jobb, vagy mely témakör áll hozzá közelebb. Ez talán segítene abban is, hogy másképp vállalhatnak szerepet azok, akik inkább „elbújnak" az órán, hiszen kutakodásban és prezentáció összeállításában ők is megélhetik az aktivitásukat, hozzájárulásukat, aki pedig szereti láttatni, hallatni magát, az előadhat, prezentálhat. Így mindenki megélhetné, hogy valamiben jó, valamiben számíthatnak rá a többiek. A kamaszok által használt online játékokat vagy alkalmazásokat is be lehetne néha vonni a tanulásba. Bár szerencsére nálunk nincs TikTok, de ha egy-egy téma kapcsán éppen azzal lehet lelkesíteni a fiatalokat, akkor egy próbát mindenképpen megérne. A lényeg, hogy az elavult, ingerszegény módszerek helyett próbáljuk közelebb hozni a tanulást a mindennapi működésükhöz.”

Forrás: Dívány    

Ezek a programok váltak be a legjobban a távoktatásban

Egy szülői felmérésből kiderül, melyik programok bizonyultak a leghasznosabbnak és legnépszerűbbnek a digitális oktatásban.

Kimagaslóan a Google Classroomot használták a legtöbben a távoktatásban, a dobogó második helyére – jóval lemaradva, de – a Teams került. Az egyébként kötelezően használandó Kréta 109 is említést kapott a listán - derült ki abból a felmérésből, amelyet több mint 4000 szülő töltött ki, arra fókuszálva, hogy gyerekük milyen programokat használt és részesített előnyben az elmúlt hónapokban.

A Facebook is bevált

A felmérés készítői eleinte tévedésnek hitték, de a kommentekből ténylegesen kiderült, hogy sok helyen valóban a Facebookot használták erre a funkcióra is. Ami videóeszközöket illeti, a Facebook szintén és a YouTube, valamint a Zoom került a top háromba. Ezután egy bolyban a Microsoft eszközei, Teams, Skype és a Discord következnek. Jellemző, hogy szinte mindenki több eszközt is megjelölt, ebben általában nem sikerült sem iskolai sem osztály szinten egységesíteni - fogalmaznak.

Amiken pedig a legtöbbet gyakoroltak a diákok, a következők: első helyen ismét a Classroom, utána rögtön a magyar Redmenta lett a leggyakrabban használt eszköz, a top négyben még szerepel a LearningApps és a szintén magyar Okosdoboz is. Majd a Quizlet, Teams és Quizzizz. Hozzáteszik, hogy olyan nagy számban volt említés a „Fotó küldése” opcióról, hogy ezt is belevették a lehetőségek közé.

Kisebb említésszámban szerepel még az nkp.hu, EduBase, Akriel, SEOS, Ofi, Liveworksheets, Zanza tv, WocaBee, ugyesedni.hu, Sulinet, sakkpalota, Protopage, Neolms, Motto, Memrise, matfizz, Matek Oázis, Játek 1x1, iSLCollective, Imel, Eduverzum, e-palatábla, Digimatekalso.hupont.hu, ClassDojo, Classcraft, Blogger.com és Alf.

Forrás: Eduline    

Lassan nem lesz, aki tanítson?

Továbbra is komoly probléma a tanárhiány az általános iskolákban és a gimnáziumokban is, de problémát jelent az óvodákban is. A számok alapján - bár nem nagy mértékben - tavaly óta tovább csökkent a tanárok száma az általános- és középiskolákban, illetve az óvodákban is kevesebb az óvodapedagógus.

Bár az idei számok nem olyan elkeserítők, mint 10 éve, de a tanárhiány növekedése nem állt meg és ennek hamarosan komoly következményei lehetnek. Az általános iskolákban jelenleg 75428 tanár dolgozik, ez szám az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent, 10 évvel ezelőtti mélyponthoz képest azonban egy kicsivel magasabb az arányuk. Akkor 73565-en dolgoztak az általános sulikban. A gimnáziumi és szakgimnáziumi oktatók száma is alacsonyabb a tavalyinál, most 35376-an vannak. Hasonlóan csökkent az óvodapedagógusok száma is, ők idén 31054-en vannak, míg öt éve 31484-en voltak.

A helyzet úgy néz ki, nem javul

Tavaly is voltak már gondok az iskolakezdés környékén. 2019 második negyedévében több mint 4500 üres álláshely volt az oktatásban, a középiskolákban a legnagyobb a hiány a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.

Akkor a középfokú oktatásban volt a legnagyobb a hiány: a betöltetlen álláshelyek száma 2147 volt 2019 második negyedévében. Az alapfokú oktatás területén 395-ről 950-re, az iskolai előkészítő oktatásban pedig 374-ről 956-ra nőtt az üres álláshelyek száma három év alatt.

Európai Bizottság országjelentése: aggasztó a magyarországi tanárhiány

A magyarországi tanárhiányról már az Európai Bizottság is beszámolt, jelentésükben vázolták a legnagyobb problémákat - mint például a bérezést és az utánpótlás hiányát.

Az alacsony pedagógusbéreket ábrával bizonyítja:

A tanárok kezdő fizetése nálunk az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A pedagógusok fizetését legutóbb 2013-ban korrigálták a nemzeti átlagbértől való eltérés megszüntetése érdekében. 2019-re a tanárok fizetésének a nemzeti átlagbérhez viszonyított szintje ismét a korrekció előtti szint közelébe csökkent - fogalmaztak.

Megjegyezték, hogy ráadásul egyre idősödik a pedagógusállomány: 2017-ben a tanárok 41 százaléka 50 éves vagy annál idősebb volt, és csak 6 százalékuk volt 30 év alatti. Így tehát a pályakezdő pedagógusok száma Magyarországon nem kompenzálja a nyugdíjba vonulók számát - írják, hozzátéve: emellett magas a lemorzsolódási arány a pedagógusi alapképzésben, és a végzetteknek is csak kevesebb mint fele kezdi meg a szakmát.

A hiány egyébként - mint írják - a hátrányos helyzetű területeken, a természettudományos tantárgyak és az idegen nyelvek esetében, valamint a szakoktatásban és -képzésben a legjelentősebb.

Ezzel kapcsolatban Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere legutóbb azt mondta, júliustól tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint azonban ez csak ágazati szakmai pótléknak jó, béremelésnek kevés - bérfelzárkóztatáshoz pláne. A valódi fizetésemelés mellett a szakszervezet sztrájkbizottságában azt is követeli, a bértábla számítási alapja a minimálbér legyen.

Forrás: Eduline [1] [2]    

A vasalódeszkás tornatanár tortúrája

Márciusban, a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások elején tűnt fel Vezsenyi László, a makói József Attila Gimnázium tesitanára, aki a távoktatásban mérsékelt hatékonysággal működő tornaórákat üdítő kreativitással próbálta feldobni. A nappalijában egy vasalódeszkára mászva mutatta meg, hogy az interneten keresztül, egy lakásból is lehet úszást tanítani:

Márciusban, a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások elején, az iskolabezárások és a távoktatásra való átállás ijedt, zavaros időszakában a magyar oktatás egyik legszórakoztatóbb és legszívderítőbb jelensége volt az úgynevezett vasalódeszkás tornatanár videója. Abban az időszakban, amikor még nagyon sokaknak nem volt világos, hogy egy rakás tantárgyat hogyan lehetséges a távolból tanítani, kezdve az ilyesmire legkevésbé alkalmasnak tűnő testneveléssel, Vezsenyi László, a makói József Attila Gimnázium tesitanára remek videót forgatott, amiben a nappalijában, egy vasalódeszkára mászva mutatta meg, hogy az interneten keresztül, a lakásba zárva is lehetséges úszást tanítani és tanulni.

A videója egyszerre reflektált a vírus miatt előállt abszurd helyzetre, nevette ki a távtornaóra kényszerkoncepcióját, és mutatta meg, hogy hiába tűnik az egész lehetelennek és rossz értelemben nevetségesnek, ennek ellenére igenis bármit lehetséges a távolból tanítani, ha elég ötletet és energiát visz bele az ember. 

Mint Vezsenyi elmondta, a vicces videóval az volt a célja, hogy kicsit felrázza a diákjait, akik nem tudták elképzelni, hogy a neten lehetséges tornát tanítani, ezért kevesen csatlakoztak a Google Classroomos csoportokhoz.

Csakhogy ezt mégsem mindenki értette meg, mint az országos hírességgé vált tanárral készített friss interjúból kiderült.

  • A tankerület vezetője a videót meglátva tajtékzott, és követelte, hogy az anyagot azonnal szedjék le a Youtube-ról;
  • Vezsenyi írásbeli megrovást kapott;
  • azonnali hatállyal letiltották a tanításról, elvették az összes csoportját.

Már ez is elképesztő, de ami most következik, egyenesen hihetetlen:

a tankerület a letiltása óta arra kényszeríti a tanárt, hogy minden egyes napra készítse el a csoportjainak szánt aznapi tananyagot , gyakorlatsorokat, pontos utasításokkal (3-4 csoportról van szó), majd azokat küldje el a tankerületi vezetőnek és az iskola igazgatójának.

Igen, jól érted: a gyerekek ezeket a naponta elkészülő anyagokat sosem látják, hiszen Vezsenyi nem taníthat, az anyagokat kizárólag „büntetésből” kell megírnia, hiszen utána semmire sem használják azokat. A megalázás kivételesen primitív formája ez, a kommunista Néphadseregben volt mindennapos: az őrmester minden nap ásatott velünk egy nagy gödröt, amit utána be kellett temetnünk, majd másnap újból kiásnunk, csak a miheztartás végett, vagy ahogy ezt a KLIK szellemi elődje, Mészáros őrmester megfogalmazta, „nehogymár jól érezzék magukat.”

Sőt a tankerület vezetője eredetileg kitalált még egy megalázást, miszerint Vezsenyinek tanulmányoznia kellett volna a Nemzeti Pedagóguskar etikai kódexét és a nemzeti alaptantervet, hogy az igazgatója azokból utána kikérdezze, de ez azért már az igazgatónak is sok lett volna, és nem élt a lehetőséggel.

A tornatanárt érthető módon igencsak letörte ez a bánásmód:

„(...) őszinte leszek, nagyon elvesztettem a kedvemet. Tényleg nehéz beszélni róla, mennyire magam alatt voltam. Én pedagógus vagyok, azért maradtam a pályán, mert szeretem csinálni. Nyilván nem a pénzért.”

Vezsenyi László a PDSZ elismerésével

Vezsenyi az ügyben megkereste a KLIK vezetőjét, Hajnal Gabriellát is, aki  „(...) három hét után annyit válaszolt, hogy forduljak panaszommal a tankerület vezetőjéhez. Azaz ugyanahhoz az emberhez, aki ezeket az aránytalan büntetéseket kiszabta rám.”

Vezsenyi ügyét a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete karolta fel. Az interjút, amiből ezek az elképesztő részletek kiderültek, abból az alkalommal készítették vele, hogy a PDSZ neki ítélte a Civil Kurázsi Díjat, amit a szervezet azoknak az oktatási dolgozóknak ítél oda, akik a legbátrabban állnak ki jogaikért.

A makói oktató védelmében azonnali vizsgálatot indított az oktatási ombudsman. Aáry-Tamás Lajos – oktatási jogok biztosa – szerint a testnevelő tanárt emberi méltóságában sértette meg Balázs József tankerületi igazgató.

Néhány nappal később a Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ vezetője június 15-i hatállyal lemondott posztjáról. Balázs Józsefnek az elmúlt hónapokban több vitatható döntése, intézkedése is országos sajtóvisszhangot váltott ki. A makói vasalódeszkás testnevelő tanár elleni fellépése mellett a szentesi gimnázium felvételi feltételeinek utólagos módosítása.

„Egyértelmű túlkapás” – közölte az Emmi az ATV Híradónak a vasalódeszkás tanárt megalázó igazgatóról:

Forrás:

Copyright: Kiss & Kiss (2017)