Így enyhítenék a pedagógushiányt
„Orosz rulettként várom, mikor betegedem meg.”
Hamarosan nem lesz, aki tanítson
Képesítés nélkül is lehet tanítani, óvodapedagógus pedig csak délelőtt kötelező.
Megfelelő képesítés nélkül is lehet gyermekekkel foglalkozni vagy diákokat oktatni egy új kormányrendelet szerint, ami augusztus 30-án jelent meg. A döntés értelmében, akik eddig csak általános iskolában taníthattak, azok ezentúl középiskolában is oktathatnak. Az is alkalmazható tanárként, akinek még nincs tanári diplomája, amennyiben rendelkezik a megfelelő természettudományos végzettséggel, és vállalja a megfelelő tanári képzettség megszerzését. Az óvodákban eddig csak diplomás óvodapedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, ezentúl reggel 8 előtt és délután ez már nem lesz követelmény.
A szakemberek szerint a rendelet az egyre aggasztóbb pedagógushiány miatt született.
– Ezzel tulajdonképpen a már meglévő gyakorlatot legalizálták – fogalmazott Makár Barnabásné, a Pedagógusok Szakszervezete Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Óvodai Tagozatának elnöke. – Megyeszerte hiány van óvodapedagógusokból. A nagyobb városokban is előfordul, de főleg a kisebb, hátrányos helyzetű települések intézményeibe nem pályáznak szívesen óvodapedagógusok. Terjednek olyan rémhírek is, hogy egyes községekben a közmunkások vigyáznak a gyerekekre, annyira nincs szakember – árulta el az érdekvédő.
Jelezte: a kialakult helyzetnek több oka is van. Az egyik, hogy a 3 éves gyerekek számára kötelező lett az óvodai nevelés. Ez nem lenne probléma, de az már igen, hogy a pályán alacsony a fizetés, a kezdőké különösen, viszont nagy a terhelés. Sok helyen 30-as létszámmal működnek a csoportok, az adminisztrációs terheket pedig szinte már nem lehet bírni. Ugyan alkalmazhatnak az óvodák pedagógiai asszisztenseket, erre lennének is jelentkezők, hiszen csak érettségi kell az állás betöltéséhez, de 3 csoportonként egy pedagógiai asszisztens dolgozhat egy óvodában, tehát nincs elég státusz, sorolta az elnök.
Megyeszerte hiány van óvodapedagógusokból. A nagyobb városokban is előfordul, de főleg a kisebb, hátrányos helyzetű települések intézményeibe nem pályáznak szívesen óvodapedagógusok. Terjednek olyan rémhírek is, hogy egyes községekben a közmunkások vigyáznak a gyerekekre, annyira nincs szakember
– árulta el az érdekvédő.
Jelezte: a kialakult helyzetnek több oka is van. Az egyik, hogy a 3 éves gyerekek számára kötelező lett az óvodai nevelés. Ez nem lenne probléma, de az már igen, hogy a pályán alacsony a fizetés, a kezdőké különösen, viszont nagy a terhelés. Sok helyen 30-as létszámmal működnek a csoportok, az adminisztrációs terheket pedig szinte már nem lehet bírni. Ugyan alkalmazhatnak az óvodák pedagógiai asszisztenseket, erre lennének is jelentkezők, hiszen csak érettségi kell az állás betöltéséhez, de 3 csoportonként egy pedagógiai asszisztens dolgozhat egy óvodában, tehát nincs elég státusz, sorolta az elnök.
Felhívta a figyelmet: nem elfogadható, hogy az óvodákban például délután már nem lesz kötelező diplomás óvodapedagógust foglalkoztatni. Hiszen az óvodában nemcsak délelőtt folyik pedagógiai munka, hanem egész nap.
Az egyik miskolci gimnázium igazgatójától megtudtuk, az ő intézményükben ugyan tíznél is több óraadó tanár van, de csak egy nem rendelkezik egyetemi végzettséggel. Ő a közeli általános iskolából jár át a gimnáziumba.
– Nem tartom problémának, ha például egy általános iskolai tanár tanít bizonyos tantárgyakat gimnáziumban. Igaz, nem érettségiztethet, de mindenképpen jobb, mint ha egyáltalán nem lenne az illető iskolának egy-egy tárgyból szaktanára – fogalmazott az igazgató.
Kovácsné dr. Nagy Emese egyetemi docens, a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola igazgatója úgy fogalmazott: tűzoltásról van szó, akkora a tanárhiány, de a kormányrendelet főleg azokat a mérnököket érinti, akik a végzettségüknek megfelelő tárgyakat szívesen tanítanák általános vagy középiskolában. A rendeletben azonban benne van az is, hogy egy bizonyos időn belül meg kell szerezniük a pedagógiai végzettséget.
Káosz, tanácstalanság és félelem jellemzi a magyar iskolákat a tesztelés teljes hiánya, a karanténintézkedések körüli fejetlenségek és a tömérdek teendő hatására – legalábbis ez derül ki azokból a történetekből, amelyeket tanárok osztottak meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének felmérésének a keretében.
Egy diák pozitív koronavírustesztje után négy pedagógust teszteltek. Egy hétig vártak az eredményre, miközben tovább dolgoztak, volt, aki enyhe tünetekkel. Kettejük eredménye már megérkezett: pozitív. Ehhez képest se kontaktokat, se gyerekeket nem különítettek el, a szülőket és a gyerekeket nem tájékoztatták. A tanároknak megtiltották, hogy háziorvoshoz forduljanak, arra hivatkozva, hogy az országos tiszti főorvos által javasolt irányelvek szerint a pedagógusok nem számítanak szoros kontaktnak pozitív teszt esetén, így intézkedni sem szükséges.
Ez csupán egyetlen történet abból a rengetegből, amelyek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének belső felmérésére érkeztek. A protokoll- és információhiány, következetlenség és az általánosságban vett kaotikus helyzet, amely a szeptemberi tanévkezdés óta a magyar iskolákat jellemzi. A szakszervezethez eljuttatott tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy egyáltalán nem egyedi, elszigetelt esetekről van szó.
„A pedagógust akkor sem tesztelik, nem megy karaténba, amikor tüneteket mutat” – számol be róla egy tanár, akinek egyik kollégája lázasan fekszik otthon, nincs ízérzékelése sem, de nemhogy a vele egy tanáriban lévőket, még őt sem tesztelték.
Egy másik tanár arról számolt be, hogy hétfő reggel, két nap magas láz, igazoltan fertőzött munkatársak és diákok tudatában rendelte meg számára a körzeti orvosa a tesztet, majd a következő hét péntek délutánján telefonáltak, hogy másnap mennének hozzá mintát venni. Ekkorra már egyébként elvégeztette a fizetős tesztet.
„Napok óta tudjuk, hogy egy osztályfőnök tesztje pozitív lett. Ő két hete nem dolgozik, helyettesítik. Sem kontaktkutatás, sem vizsgálódás, változtatás nem történt az intézményünkben” – jelezte egy tanár, aki nem érti, mi okozza ezt a tétlenséget.
A pedagógusok tucatjával írnak arról, hogy semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kapnak az iskolát érintő aktuális járványügyi helyzetről, még akkor sem, ha igazoltan koronavírusos diák is tanul az intézményben. Előfordul, hogy a fertőzött gyermek osztálya sem kerül karanténba, a hatóságok pedig már nem is reagálnak az iskolai bejelentésre, így hivatalosan olyan, mintha a járvány nem is érintené az adott intézményt.
A tanári beszámolókból az is érzékelhető, hogy a gyermekorvosok sem bírják az orvosi igazolások kiadását, a gyerekek tesztre küldését, jelentős káosz tapasztalható a rendszerben. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke egyébként ezzel kapcsolatban korábban lapunknak azt mondta: egységes eljárásrend híján néhol a háziorvos hazaküld egy tanárt, máshol hasonló esetben nem minősítik közvetlen kontaktnak, a diákok esetében pedig szintén az eltérő orvosi gyakorlatok következtében születnek teljesen eltérő döntések.
A járványügyi rendszer túlterheltsége a tesztek rendkívül lassú átfutási idején is tükröződik, egy tanár például arról számolt be: egy diák két hetet várt arra, hogy megkapja a mintavétel eredményét, ami egyébként pozitív lett. Az osztályból ekkor már több mint tízen hiányoztak, ám közülük senkit nem teszteltek, noha igazolt fertőzött az egyik osztálytársuk.
A folyamat, már ha egyáltalán ténylegesen elindul, a tanárok körében is hasonlóan lassú: egy pedagógusnak a háziorvos kért koronavírustesztet, ám hét napig nem értek ki hozzá, ezt követően pedig egyszerűen azt mondták neki: menjen dolgozni, csak felső légúti megbetegedésről van szó.
Az idősebb tanárok szavaiból a tanácstalanságon túl jókora félelem is tükröződik.Egy 64 éves, általános iskolai tanítónő például azt írta, mivel a teremben, a folyosókon, az ebédlőben és az udvaron is tömeg van, veszélyeztetve érzi magát, és hiába voltak megelégedve a munkájával a tavaszi távoktatás alatt, most semmilyen lehetősége nincs online oktatni.
„Másfél éve egy nagyon komoly tüdőműtéten estem át, mely során eltávolították a tüdőm egy részét. Azóta is még sajnos gyenge a tüdőm, bár egészséges vagyok. Minden nap komoly félelemmel megyek dolgozni, ahol senkit sem érdekel a vírus” – osztotta meg tapasztalatait egy pedagógus.
Máshol is komoly feszültséget és problémát okoz az elöregedő tanártársadalom. Ahogy egy pedagógus meglehetősen érzékletesen megfogalmazta, nem érzik magukat biztonságban a munkahelyükön az idős kollégái.
Volt olyan kolléga, aki karanténban volt, tesztelték, és az eredményt sosem tudta meg. Kiszolgáltatottak vagyunk, sok kolléga beletörődött, hogy úgyis elkapja, félünk, szorongunk, én személy szerint ingerültebb vagyok.
– fogalmazta meg aggályait egyikük, aki egyebek közt megjegyezte, csak a folyosói pletykákból értesülnek arról, hogy ismét beteg lett valaki.
Egyes tanárok egyenesen arról beszélnek, hogy a koronavírusos esetek eltussolása zajlik. Egyikük azt írta: saját megbetegedését követően az iskola igazgatója megtiltotta, hogy tájékoztassa a diákokat a történtekről, a tanári kar többi tagjának pedig azt mondta, nincs fertőzött pedagógus az intézményben, holott rajta kívül több igazolt koronavírusosról is tud. „Az iskolaigazgatók elhallgatják még a vírus gyanúját is. Csak nem jönnek a kollégák, és helyettesíteni kell őket, de hogy mi a betegség, nem tudjuk, mert személyiségi jogokra hivatkoznak” – hangoztatta egyikük.
Egy másik tanár arról írt, hogy az osztályában az egyik tanuló édesapja kapta el a koronavírust, majd miután már a gyermek is tüneteket mutatott, öt napba telt, míg tesztelték, majd további négybe, míg megjött az eredmény, ami pozitív lett. A pedagógus szólt az iskolavezetésnek az eredményről, azonban nem történt semmiféle intézkedés, sőt, az osztálynak sem mondták el, hogy van köztük egy koronavírusos.
Az egységes protokoll hiánya ráadásul nemcsak totális fejetlenséget eredményez, hanem a felelősség teljes áttolását az iskolákra, főként az ott tanító pedagógusokra. A szülőknek ebből olykor az következik, hogy a tanárok nem járnak el megfelelően vagy összevissza kommunikálnak, ami csak tovább rontja a sokszor egyébként sem kedvező megítélésüket.
Úgy tűnik számomra, hogy minden döntés az igazgatókra, alkalmazottakra hárul. Rettenetes, hogy nincs egy protokoll, amit követni kell
– írta egy pedagógus, aki többek között arról számolt be, hogy az iskola udvarán a takarítónő vigyáz az elkülönített, vírusgyanús gyerekekre, amíg nem érkezik meg a szülő vagy a védőnő.
A járványhelyzet ezen felül számottevő többletterhet is eredményez a pedagógusok mindennapjaiban a megszokott feladatokon túl. „Az ebédlői ügyelet alatt nekünk kell az eszközöket osztani, a másfél métert és az ülésrendet is szemmel tartani, majd utána rohanunk egy újabb órára. Még vécére sincs időnk elmenni” – jelezte egyikük, hozzátéve, hogy az október 1-jétől kötelező iskolai lázmérés még ezekhez adódik hozzá.
Olykor pedig teljesen értelmetlenül dolgoznak erőn felül, hiszen egyikük azt írta: egy koronavírus-gyanús tanuló miatt össze kellett írnia mintegy ötven kontaktszemély elérhetőségét, ami három órájába telt, de végül teljesen felesleges volt, mert még a gyermek padtársát sem tesztelték.
Egyikük így foglalta össze jelenlegi érzéseit:
Orosz rulettként várom, hogy mikor kerülök sorra megbetegedettként. Mi, tanárok lettünk a feláldozhatók az oktatás fenntartásáért cserébe.
Míg 2014-ben alig több mint 2 ezer 60-65 éves tanár dolgozott hazánkban, addig 2018-ra a számuk már meghaladta a 10 ezret is.
A Nemzetközi Tanárnap alkalmából közzétett Eurostat jelentése szerint a tanárok átlagosan majd 40 százaléka 50 év fölötti. Ez területekre lebontva egy kicsit még ijesztőbb, ugyanis hazánkban akárcsak Ausztriában, a tanárok majdnem 45 százaléka 50 év fölötti – írja a statisztikákra hivatkozva a Pénzcentrum
Ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor 114 369 tanárból
valamint 547-en 65 év felett dolgoztak a szakmában – írja az oldal. Mindez az is jelenti, hogy a legfrissebb összehasonlító, 2018-as adatok szerint a 114 369 tanárból 30 079 tanár 55 évesnél idősebb volt, ami az összes szakmabeli 26 százaléka, azaz négyből 1 magyar tanár tartozik ide.
Ami pár éven belül azonban ennél is nagyobb problémát jelenthet, az az, hogy négy év leforgása alatt 7 százalékkal több lett az 55 évesnél idősebb tanárok aránya Magyarországon, a számok pedig csak romlani fognak etekintetben. Ezen kívül a 60-65 éves korosztályba tartozó tanárok száma meg 4,5-szereződött.
Mindezek mellett az is aktuális és egyre égetőbb probléma, hogy a tanárok száma évről-évre kevesebb.
Copyright: Kiss & Kiss (2017)