Főoldal Hírek a nevelés és az oktatás világából. Oktatás Humor Természetjárás Galéria Üzenet

LÁTOGATÓK:

 

Szeptember

Az evolúció napjainkban

Az evolúció napjainkban

Az „evolúció” kifejezés többféleképpen is értelmezhető. Maradjunk annál az egyszerűsített verziónál, az élővilág összetétele folyamatosan változik, a fajok folyamatosan átalakulnak, új fajok keletkeznek és halnak ki. Az evolúció alaplépését egy-egy populáció genetikai összetételének változása jelenti.  E genetikai változások (mutációk) fiziológiai vagy viselkedési változatok megjelenését eredményezhetik. Az adott környezetnek legjobban megfelelő öröklődő változat terjed el egy-egy populációban, azaz a szelekció a környezethez való alkalmazkodáshoz vezet.

Remélem e kissé tudományos bevezető senkinek nem vette el a kedvét a továbbiaktól. Folytassuk hát kevésbé tudományosan…

Az evolúció nem állt meg, csak lassú, így nem látjuk annyira a működését. A tudósoknak viszont már vannak elméletei arra nézve, hogyan változik majd meg az emberi test a következő ezer évben, hogy a fajtánk alkalmazkodni tudjon az élet új kihívásaihoz.

Az ember történelme során kifejlődött az a képessége, hogy két lábon járjon, és nagyobb agya van, mint a többi főemlősnek, amelyek nyilvánvalóan nagyon hasznosak. Viszont a fejlődés során kialakult néhány nem túl előnyös fizikai tulajdonság is. Azzal együtt, hogy a koponya nagyobb lett, a nők kismedencéje kisebbre sikerült, melynek eredménye az, hogy a szülés rendkívül fájdalmas tapasztalat, miközben a főemlősök a szülés után szinte azonnal lábra állnak, mintha semmi különös nem történt volna. A két lábon járás képessége, gyakran vezethet hátfájdalomhoz a későbbi években. S-alakú gerinc alakult ki, ami nem túl előnyös a saját súly megtartása szempontjából. Mindezek mellett olyan torkunk van, amely hajlamos a fulladásra, és olyan hallással és látással rendelkezünk, ami nagyon sokak esetében nem fog kitartani egy életen át. Tehát hogyan kellene kinéznie az emberi testnek, ha mi választhatnánk meg, hogy hogyan fejlődjünk?

Az Egyesült Királyságban Alice Roberts anatómus professzor megvizsgálta néhány állat fizikai jellemzőit, és meghatározta, mit kellene tőlük kölcsönvennünk annak érdekében, hogy létrehozzuk a tökéletes embert. A test eredetileg Roberts fizikai megjelenésére hasonlít, és elmondta, hogy a végeredmény őt is meglepte.

Roberts és a londoni Tudományos Múzeum csapata létrehozott egy 3D-s modellt, amelyben más állatokból származó testrészeket ötvöztek egy testben, megalkotva egy szuperlényt. A test denevér fülekkel és egy praktikus kenguru erszénnyel rendelkezik, amelyben a nők kicsiny gyermeküket hordhatják.

„A kutyák, macskák, lábasfejűek, halak, hattyúk és csimpánzok ihlette modellem egy jobb szívvel és több artériával rendelkezik, mint egy emberi lény, továbbá hatékonyabb tüdőkkel, vakfoltok nélküli szemekkel, fülekkel, melyek jobban érzékelik a hangokat, hatékonyabb lábakkal és hüllő bőrrel, amely gyorsan reagál a káros ultraibolya sugarakra. Emellett a gyorsaságra helyeztem a hangsúlyt, amikor megváltoztattam a lábaimat és kicseréltem a lábfejemet, és ez azt jelenti, hogy a hegymászásra való esélyem nulla lenne, de azt hiszem megérné, bár én is felkiáltottam, amikor megláttam a végleges 3D-s modellt.”  – magyarázta Roberts.

Napjainkban az embernek már nemcsak a természeti környezethez, hanem a maga által létrehozott technikai civilizációhoz is alkalmazkodnia kell. Ennek egyik vívmánya a közlekedés, ami viszont megannyi kockázatot, veszélyt hordoz.

Az ausztrál közlekedésvédelmi hatóság készített egy koncepciót arról, hogyan kellene kinéznie az emberi testnek, ha a legfőbb szempont az autóbalesetek túlélése lenne. Érdemben máshogy, mint ahogyan most kinéz. A modellnek nevet is adtak, Ő Graham.

Az agy a túlélés szempontjából a legkritikusabb, ezért néz ki úgy a lény, mintha egy bukósisak nőtt volna a fejére.

A mellkas is fontos, Graham bordái egészen máshogy épülnek fel, mint az emberé, a csontok között kis légzsák szerű hólyagok találhatóak, amik segítenek eloszlatni egy ütközés erejét. A projekt oldalán részletesen végig lehet nézni, hogyan változnak az egyes szervek és testrészek, ez pedig itt egy összefoglaló videó:

Mindkét elképzelés a sci-fi világába vitt el minket, de most tényleg ... mire számítsunk? Lehet ezer év múlva kétméteres halak leszünk?

Való igaz, már most tele vagyunk felesleges szervekkel, izmokkal és testrészekkel, amikre semmi szükségünk nincs. Tudnánk élni lép és vakbél nélkül is, nincs szükségünk kislábujjra, bölcsességfogra, és meglennénk fülmozgató izmok nélkül is, ahogy például a libabőrözés sem tudja már betölteni eredeti funkcióját. Ezek mind olyan dolgok, amik egy korábbi evolúciós állapot maradványai, és vélhetően tovább csökevényesednek majd a jövőben, míg végül teljesen eltűnnek.

Más testrészeink viszont tovább fejlődnek majd. Amíg a kislábujj a jövőben akár teljesen el is tűnhet majd, addig a sokkal hasznosabb hüvelykujj tovább nő és erősödik. Egy másik szembetűnő változás az emberi testmagasság növekedése, ami már az utóbbi pár száz évben is szembetűnő, és vélhetőleg tovább folytatódik majd. A gazdasági fejlődésnek köszönhetően a gyermekek táplálóbb ételeket fogyasztanak, ami segíti a növekedésüket. Ráadásul a magasnak lenni szexi, úgyhogy a magasabb emberek könnyebben találnak párt maguknak, és örökítik tovább ezt a tulajdonságot. Csak az elmúlt 130 évben 7 centit nőtt az átlagos testmagasság. Az emberi test attól függően különbözően változhat meg, hogy merre vezet a civilizáció fejlődése a következő pár ezer évben. Ha a globális felmelegedés tovább folytatódik, és elolvadnak a sarki jégsapkák, lehet, hogy vízi életmódra kell majd berendezkednünk, így akár az úszóhártyák kialakulása vagy egy második átlátszó szemhéj kifejlődése sem tűnik lehetetlennek. Ha viszont jégkorszak köszönt ránk, akkor az elméletek szerint a szőr fog újra elszaporodni a testünkön, és a bőrünk lesz világosabb, hogy a kevesebb napfény ellenére ugyanannyi D-vitaminhoz jusson a szervezetünk.

Ezek azok az irányok, amik felé fordulhat az emberi evolúció. Néhány testünket érintő változás pedig már most világosan látszik. A testmagasság növekedése és a mozgásszegény életmód a jövőben még gyakoribbá teszi majd a gerincproblémákat az emberiségen belül. Mivel már most is kevesebb oxigénből kell gazdálkodnunk, egyrészt a romló városi levegő, másrészt a bent történő munkavégzés miatt, az emberi tüdőkapacitás tovább növekszik majd. A szigorú higiénia és a gyógyszerek eltúlzott használata miatt pedig tovább gyengül az emberi immunrendszer. A különböző rasszok közötti keveredés miatt pedig egyre jobban eltűnnek köztük a határok, míg végül csak egyetlen nagy kevert rassz marad.

Bármi elképzelhető ... reméljük ez azért mégsem ...

Copyright: Kiss & Kiss (2017)