Aki látott egy tenger alatti kutatóállomást, jelentse a hatóságoknak
Idegen világból származó különleges ásvány csapódott a Földbe
Hiteles UFO-videók az amerikai haditengerészettől
Az „evolúció” kifejezés többféleképpen is értelmezhető. Maradjunk annál az egyszerűsített verziónál, az élővilág összetétele folyamatosan változik, a fajok folyamatosan átalakulnak, új fajok keletkeznek és halnak ki. Az evolúció alaplépését egy-egy populáció genetikai összetételének változása jelenti. E genetikai változások (mutációk) fiziológiai vagy viselkedési változatok megjelenését eredményezhetik. Az adott környezetnek legjobban megfelelő öröklődő változat terjed el egy-egy populációban, azaz a szelekció a környezethez való alkalmazkodáshoz vezet.
Remélem e kissé tudományos bevezető senkinek nem vette el a kedvét a továbbiaktól. Folytassuk hát kevésbé tudományosan…
Az evolúció nem állt meg, csak lassú, így nem látjuk annyira a működését. A tudósoknak viszont már vannak elméletei arra nézve, hogyan változik majd meg az emberi test a következő ezer évben, hogy a fajtánk alkalmazkodni tudjon az élet új kihívásaihoz.
Az ember történelme során kifejlődött az a képessége, hogy két lábon járjon, és nagyobb agya van, mint a többi főemlősnek, amelyek nyilvánvalóan nagyon hasznosak. Viszont a fejlődés során kialakult néhány nem túl előnyös fizikai tulajdonság is. Azzal együtt, hogy a koponya nagyobb lett, a nők kismedencéje kisebbre sikerült, melynek eredménye az, hogy a szülés rendkívül fájdalmas tapasztalat, miközben a főemlősök a szülés után szinte azonnal lábra állnak, mintha semmi különös nem történt volna. A két lábon járás képessége, gyakran vezethet hátfájdalomhoz a későbbi években. S-alakú gerinc alakult ki, ami nem túl előnyös a saját súly megtartása szempontjából. Mindezek mellett olyan torkunk van, amely hajlamos a fulladásra, és olyan hallással és látással rendelkezünk, ami nagyon sokak esetében nem fog kitartani egy életen át. Tehát hogyan kellene kinéznie az emberi testnek, ha mi választhatnánk meg, hogy hogyan fejlődjünk?
Az Egyesült Királyságban Alice Roberts anatómus professzor megvizsgálta néhány állat fizikai jellemzőit, és meghatározta, mit kellene tőlük kölcsönvennünk annak érdekében, hogy létrehozzuk a tökéletes embert. A test eredetileg Roberts fizikai megjelenésére hasonlít, és elmondta, hogy a végeredmény őt is meglepte.
Roberts és a londoni Tudományos Múzeum csapata létrehozott egy 3D-s modellt, amelyben más állatokból származó testrészeket ötvöztek egy testben, megalkotva egy szuperlényt. A test denevér fülekkel és egy praktikus kenguru erszénnyel rendelkezik, amelyben a nők kicsiny gyermeküket hordhatják.
„A kutyák, macskák, lábasfejűek, halak, hattyúk és csimpánzok ihlette modellem egy jobb szívvel és több artériával rendelkezik, mint egy emberi lény, továbbá hatékonyabb tüdőkkel, vakfoltok nélküli szemekkel, fülekkel, melyek jobban érzékelik a hangokat, hatékonyabb lábakkal és hüllő bőrrel, amely gyorsan reagál a káros ultraibolya sugarakra. Emellett a gyorsaságra helyeztem a hangsúlyt, amikor megváltoztattam a lábaimat és kicseréltem a lábfejemet, és ez azt jelenti, hogy a hegymászásra való esélyem nulla lenne, de azt hiszem megérné, bár én is felkiáltottam, amikor megláttam a végleges 3D-s modellt.” – magyarázta Roberts.
Napjainkban az embernek már nemcsak a természeti környezethez, hanem a maga által létrehozott technikai civilizációhoz is alkalmazkodnia kell. Ennek egyik vívmánya a közlekedés, ami viszont megannyi kockázatot, veszélyt hordoz.
Az ausztrál közlekedésvédelmi hatóság készített egy koncepciót arról, hogyan kellene kinéznie az emberi testnek, ha a legfőbb szempont az autóbalesetek túlélése lenne. Érdemben máshogy, mint ahogyan most kinéz. A modellnek nevet is adtak, Ő Graham.
Az agy a túlélés szempontjából a legkritikusabb, ezért néz ki úgy a lény, mintha egy bukósisak nőtt volna a fejére.
A mellkas is fontos, Graham bordái egészen máshogy épülnek fel, mint az emberé, a csontok között kis légzsák szerű hólyagok találhatóak, amik segítenek eloszlatni egy ütközés erejét. A projekt oldalán részletesen végig lehet nézni, hogyan változnak az egyes szervek és testrészek, ez pedig itt egy összefoglaló videó:
Mindkét elképzelés a sci-fi világába vitt el minket, de most tényleg ... mire számítsunk? Lehet ezer év múlva kétméteres halak leszünk?
Való igaz, már most tele vagyunk felesleges szervekkel, izmokkal és testrészekkel, amikre semmi szükségünk nincs. Tudnánk élni lép és vakbél nélkül is, nincs szükségünk kislábujjra, bölcsességfogra, és meglennénk fülmozgató izmok nélkül is, ahogy például a libabőrözés sem tudja már betölteni eredeti funkcióját. Ezek mind olyan dolgok, amik egy korábbi evolúciós állapot maradványai, és vélhetően tovább csökevényesednek majd a jövőben, míg végül teljesen eltűnnek.
Más testrészeink viszont tovább fejlődnek majd. Amíg a kislábujj a jövőben akár teljesen el is tűnhet majd, addig a sokkal hasznosabb hüvelykujj tovább nő és erősödik. Egy másik szembetűnő változás az emberi testmagasság növekedése, ami már az utóbbi pár száz évben is szembetűnő, és vélhetőleg tovább folytatódik majd. A gazdasági fejlődésnek köszönhetően a gyermekek táplálóbb ételeket fogyasztanak, ami segíti a növekedésüket. Ráadásul a magasnak lenni szexi, úgyhogy a magasabb emberek könnyebben találnak párt maguknak, és örökítik tovább ezt a tulajdonságot. Csak az elmúlt 130 évben 7 centit nőtt az átlagos testmagasság. Az emberi test attól függően különbözően változhat meg, hogy merre vezet a civilizáció fejlődése a következő pár ezer évben. Ha a globális felmelegedés tovább folytatódik, és elolvadnak a sarki jégsapkák, lehet, hogy vízi életmódra kell majd berendezkednünk, így akár az úszóhártyák kialakulása vagy egy második átlátszó szemhéj kifejlődése sem tűnik lehetetlennek. Ha viszont jégkorszak köszönt ránk, akkor az elméletek szerint a szőr fog újra elszaporodni a testünkön, és a bőrünk lesz világosabb, hogy a kevesebb napfény ellenére ugyanannyi D-vitaminhoz jusson a szervezetünk.
Ezek azok az irányok, amik felé fordulhat az emberi evolúció. Néhány testünket érintő változás pedig már most világosan látszik. A testmagasság növekedése és a mozgásszegény életmód a jövőben még gyakoribbá teszi majd a gerincproblémákat az emberiségen belül. Mivel már most is kevesebb oxigénből kell gazdálkodnunk, egyrészt a romló városi levegő, másrészt a bent történő munkavégzés miatt, az emberi tüdőkapacitás tovább növekszik majd. A szigorú higiénia és a gyógyszerek eltúlzott használata miatt pedig tovább gyengül az emberi immunrendszer. A különböző rasszok közötti keveredés miatt pedig egyre jobban eltűnnek köztük a határok, míg végül csak egyetlen nagy kevert rassz marad.
Bármi elképzelhető ... reméljük ez azért mégsem ...
Források:
Rejtélyesen eltűnt egy tenger alatti kutatóállomás. A Kieli Egyetem búvárai csak egy kirojtosodott kábel maradványait találták meg.
A szétroncsolt adatkábel, melynek végén korábban egy obszervatórium volt. De már nincs.
A Balti-tenger fenekére telepített, nagyméretű tudományosadat-gyűjtő automata állomásnak (a Boknis Eck Obszervatóriumnak) nyoma veszett. Senki sem tudja, hova lett. A tengeralatti obszervatóriumot a német GEOMAR Helmholtz óceánkutató központ munkatársai telepítették 2016-ban, az ára 300 ezer euró (csaknem 100 millió forint) volt. Augusztus 21-én este negyed 9-kor a megfigyelőállomással hirtelen megszakadt a kapcsolat. Búvárokat küldtek a probléma helyreállítására, de ők csak az obszervatórium hűlt helyét találták. Az adattovábbítást végző optikai kábelt pedig valami elszakította és durván megrongálta.
Ez a kábel tartotta az állomást 22 méterrel a felszín alatt - mondta el a kieli kikötőben a GEOMAR óceánkutató központ szóvivője.
A rendőrség is nyomoz a bázis eltűnése miatt, mely egyelőre rejtélyes. A közel 800 kilogrammos, két részből álló állomás augusztus 21. óta nem küld adatokat, azóta tartják nyilván eltűntként. Az Eckernförde-öböl bejáratánál, a tengerfenéken feküdt Kieltől mintegy 20 kilométerre északnyugatra.
Más magyarázat híján az a legvalószínűbb, hogy valakik behatoltak a területre, és elrabolták az obszervatóriumot.
Az állomás a tengervíz fizikai jellemzőiről, így a hőmérsékletéről, sótartalmáról, áramlássebességéről, tápanyagtartalmáról, illetve a klorofill- és metánkoncentrációról gyűjtött adatokat. Az adatok alapján a Balti-tenger délnyugati medencéjében honos ökoszisztéma egészségét monitorozták.
"Először azt hittük, hogy csak kommunikációs hibáról van szó. De az egész berendezés eltűnt, a búvárok nyomát sem lelték. Amikor leértek a tengerfenékre csak az elszakadt adatkábelt találták, teljesen szétroncsolódva." – nyilatkozta Hermann Bange projekt-koordinátor, a GEOMAR közleményében. a berendezés igen méretes volt. Összesen 740 kilogrammot nyomott, a vasszerkezettel, áramellátással, kábelezéssel és a mérőműszerekkel együtt. A közlemény szerint ezért rendkívül nagy erő kellett, hogy egyáltalán kimozdítsák a pozíciójából.
A kutatóintézet először saját maga kezdte keresni az obszervatóriumot – eredménytelenül. Most a lakosság segítségét kérik, hogy aki látott egy tenger alatti megfigyelőállomást, az jelentse a hatóságoknak. Semmit sem tudni arról, hogy ki vagy mi a felelős a rablásért. Az elsüllyedt hajókat sokszor szétbontják a tenger alatti fosztogatók, hogy anyagukat ócskavasként értékesítsék. Előfordulhat, hogy ők voltak, de az sem kizárható, hogy titkos katonai akciót hajtott végre egy ismeretlen állam.
Az ausztrál Wedderburn mellett talált meteoritot még 1951-ben fedezték fel, ám most kiderült, egészen egyedülálló kődarab a Földön.
A most megjelent tanulmány vezető szerzője, Chi Ma mineralógus szerint a meteorit egy úgynevezett edscottit nevű anyagot tartalmaz; ez egy olyan típusú vaskarbid ásvány, amit korábban sosem láttak a természetben előfordulni.
A Wedderburn-meteoritot felfedezése óta töretlenül vizsgálták. Ez annyira megviselte az űrből érkező „látogatót”, hogy az eredeti kődarabnak csupán az egyharmada maradt épen. Az intakt részt jelenleg az ausztrál Viktória Múzeum geológiai gyűjteményében őrzik. A meteorit többi darabját felszeletelték, majd hosszasan elemezték. Találtak benne ritkább ásványokat (kamacit, taenit, troilit, schreibersit), valamint gyakoribb fémeket (vas, arany), és most ezek mellett a már említett edscottitot is kimutatták.
Az Edward Scott meteorit-szakértőről elnevezett ásvány különlegessége az atomszerkezetében rejlik, korábban ugyanis a vaskarbid e formájával csak az iparban, a vasolvasztás folyamata közben találkoztak, a természetben soha nem fedezték fel – egészen mostanáig.
„Napjainkig 500 000 – 600 000 féle ásványt fedeztünk fel laboratóriumi körülmények között, a természetesen formálódott ásványok száma ennél jóval kisebb, kevesebb, mint 6000.” – szemléltette az eredmény jelentőségét Stuart Mills, a Viktória Múzeum kurátora.
Hogy miként keletkezhetett a kőzet, arról egyelőre csak találgatnak a szakemberek; a legvalószínűbb elmélet alapján egy ősi bolygó forró magjában jöhetett létre. Ebbe a bolygóba aztán egy idegen égitest csapódhatott, ami egyenesen a Föld irányába lökte a magból az ásványt.
Hiteles az az azonosítatlan repülő tárgyról készült felvétel, ami még 2017 decemberében szivárgott ki az internetre – erősítette meg az Egyesült Államok haditengerészete. Az objektumot a mai napig nem sikerült beazonosítaniuk a szakértőknek.
A New York Times 2017 decemberében, illetve 2018 márciusában három, állítólagosan titkosított felvételt mutatott be, melyeken az amerikai hadsereg pilótái azonosítatlan repülő tárgyakat, azaz UFO-kat követnek. Az objektumok hiperszonikus sebességgel repültek több ezer méterrel a felszín felett, és nem láttak rajtuk szárnyakat, hajtőművet vagy egyéb légi járműre utaló egyediségeket. Az objektum szokatlan manőverezése, hirtelen helyzetváltoztatásai még a sokat tapasztalt vadászpilótákat is meglepték. Ennek ellenére az UFO elnevezést igyekeznek hivatalosan elhagyni. A haditengerészet a videón szereplő objektumokat „azonosítatlan légi jelenségnek” tekinti.
Joseph Gradisher, az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének információs hadviselési csoportjának helyettes vezetője a közelmúltban elismerte, hogy az objektumokat nem sikerült azonosítani, a 2004 és 2015 között készült videók tehát autentikusak.
A tiszt hozzátette: máig nem tudni, mik lehettek a furcsa jelenségek, a felvételeket pedig nem akarták nyilvánosságra hozni. Az anyagot egy rockzenész, Tom DeLonge által létrehozott kutatócsoport, a To The Stars Academy of Arts & Science (TTSA) tette közzé.
Fontos kiemelni, hogy senki sem állítja, hogy az UFO-k földönkívüliek járművei lennének, egyszerűen csak nem sikerült megállapítani, hogy milyen objektumok is voltak. A videók mindenesetre azt sugallják, hogy meglepően gyakran fordulnak elő hasonló esetek.
Copyright: Kiss & Kiss (2017)