Főoldal Hírek a nevelés és az oktatás világából. Oktatás Humor Természetjárás Tartalékos Üzenet

LÁTOGATÓK:

Január

A megvalósult Jurassic Park

A megvalósult Jurassic Park

Rendezői változat ... és ahogy mondani szokták, a legjobb történeteket az Élet írja.

A fonálférgek rendkívüli ellenállóképessége már régóta jól ismert (Forrás: Stephen Ausmus)

A 42 ezer év után újra életre kelt jégbe fagyott féreg

Orosz biológusok egy csoportja több mint háromszáz különböző korú és helyszínű fagyott talajmintát gyűjtött ki Szibéria északi-sarkkör körüli örökké fagyott földjéből, a permafrosztból. A tudósok a permafrosztból gyűjtött talajmintákat visszavitték Moszkvába, további laboratóriumi vizsgálatok céljából. A moszkvai kutatók a talajmintákban két rendkívül jó állapotban megmaradt fagyott fonálféregre (Nematoda) bukkantak.

Szibéria sarkkör környéki vidéke, ahol mélyebben örökké fagyott a talaj. A kép jobb szélén a pleisztocén végén kihalt gyapjas mamut agyara áll ki a permafrosztból (AFP/Love Dalén)

Az orosz biológusok az amerikai Princeton Egyetem szaktudósaival együttműködve a talajmintából kipreparált férgeket Petri-csészékbe helyezték, 20 Celsius fokos tápközeggel. Néhány hét múlva, az orsóférgek mozogni és táplálkozni kezdtek. Ez új világrekordnak számít arra vonatkozóan, hogy egy többsejtű állat ilyen hosszan képes túlélni a kriogén tartósítást. De amellett, hogy felfedjük az élő szervezetek állóképességének új határait, a felfedezés hasznosnak bizonyulhat saját testszöveteink megőrzése, konzerválása szempontjából is – vélik a kutatók.

Az utolsó nagy eljegesedési periódus, a Würm-glaciális korából származó mindkét féreg nőstény, amelyek két ismert faj, a Panagrolaimus detritophagus és a Plectus parvus egyedei. Az előbbit 30 méterre találták meg a föld alatt egy valaha létezett ürge-odúban, amely körülbelül 32 000 éve beomlott és befagyott. A másik féreg egy körülbelül 3,5 méteres mélységbe fúrt mintából került elő. A kutatók C14 szénizotóp-kormeghatározással állapították meg, hogy a férgeket bezáró talajminta körülbelül 42 000 éves.

Azt a kutatók is elismerik, hogy 100 százalékosan nem lehet kizárni a minta utólagos szennyeződést, de ennek nagyon kicsi a valószínűsége. A tudósok hangsúlyozzák, hogy mind a mintavétel, mind pedig a laboratóriumi vizsgálatok során pontosan betartották a szigorú sterilitási eljárásokat, és a minták utólagos szennyeződése sem valószínű.

Emellett a recens fonálférgek sem arról ismertek, hogy olyan mélyen fúródnak be a talajba, mint ahonnan a minták származnak, a szezonális olvadás pedig körülbelül csak 80 centiméteres mélységre korlátozódik. 1,5 méternél mélyebb olvadásnak pedig a 9000 évvel ezelőtti időkből sincs nyoma, amikor pedig a nyári időszakban a legmelegebb volt ezen a területen. Mindez azt jelenti, meglehetősen biztosak lehetünk benne, hogy ezek a férgek valóban egy hihetetlenül hosszú szunyókálásból ébredtek fel – hangsúlyozzák a kutatók.

Az ilyen hosszú túlélés komoly kérdéseket is felvet a jövőre nézve

És a pleisztocén korú férgek nem csak hogy felébredtek a több tízezer éves álmukból, de saját magukat klónozva, néhány új utódot is reprodukáltak Ezeket a frissen klónozott férgeket aztán a kutatók külön tenyésztették, és ők is jól fejlődtek.

Korábban már egyes orsóférgeket 30-39 éves szunnyadás után sikeresen újraélesztettek, de a mostani felfedezéshez hasonló rendkívül hosszú hibernációból történt felébredésre még nem volt példa. Nyilvánvaló, hogy ez a képesség arra utal, hogy a pleisztocén fonálférgek olyan adaptációs mechanizmusokkal rendelkeznek, amelyeknek óriási a tudományos és gyakorlati jelentősége a kapcsolódó tudományterületeken, például a kriomedicinában (fagypont alatti hőmérsékletnek a szervezetre gyakorolt hatását vizsgálja), a kriobiológiában és az asztrobiológiában (a Földön kívüli élet eredetét, lehetőségeit, evolúcióját vizsgálja).

Sajnos azonban a szenzációs felfedezésnek van kissé sötétebb oldala is. Amióta a permafroszt – a sarkvidékek tartósan befagyott talaja – a Föld jelenleg tapasztalható általános felmelegedésével olvadni kezdett, a szakembere attól tartanak, hogy a felengedő talaj olyan veszélyes kórokozókat is kibocsáthat, amelyek eddig az örökké jeges talaj foglyai voltak.

A permafroszt kiolvadása potenciális veszélyforrásnak számít.
(A kép forrása: Earthly Mission/Steve Jurvetson)

És bár ezek a fonálférgek valószínűleg nem jelentenek túl nagy veszélyt, de a túlélésük azt bizonyítja, hogy sokféle organizmus – a baktériumoktól az állatokig, vagy a növényi spóráktól a gombákig – potenciálisan visszatérhetnek az életbe hosszú hibernáció után is. És egyelőre még csak találgatni tudjuk, hogy mindez mit jelenthet a környező ökoszisztémáknak, és azokon belül nekünk, embereknek is.

Forrás: Origo/Tudomány    

Copyright: Kiss & Kiss (2017)