LÁTOGATÓK:

A névadók

Az Országos Könyvtári Napok keretén belül egy játékos ismeretterjesztő sétára invitálja a Békés Megyei Könyvtár a 101. gyalogezred története iránt érdeklődőket.

2021. október 9-én, szombaton 14:00 és 16:00 óra között
(Gyülekező: október 9-én 14 órakor a Ligeti Katolikus temető főbejáratánál.)

Ugrai Gábor történelemtanár, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke vezetésével végigjárják a 101. császári és királyi gyalogezred békéscsabai emlékhelyeinek egy részét. A látogatóknak érdemes internetkapcsolattal rendelkező okostelefont vagy tabletet is magukkal hozni, mivel a séta állomásairól a könyvtár által fejlesztett „Csabai kalandozások” című játék segítségével tudhatnak meg bővebb információkat. Minden helyszínhez tartozik 1-1 kérdés, melyek segítségével letesztelhetik, mennyire ismerték meg az adott állomást.

Aki ezen túlmenően is tanulmányozná a témát, az a Könyvtár online elérhető helytörténeti
portáljának tematizált oldalán megteheti.

Egyéb információk:

Volt egyszer egy gyalogezred

A legendás 101-es gyalogezredet 1883-ban Ferenc József császár parancsára hozták létre, melynek gerincét főként békéscsabai és a megyéből származó katonák adták. A 101-esek harctérről harctérre járva bizonyították hazaszeretetüket, bajtársiasságukat, bátorságukat. A Nagy Háborúban jelentős veszteségeket elszenvedett alakulat az utolsó állomáshelyéről, az Isonzó völgyéből – 52 hónap távollét után – 1918. november 16-án hajnali három órakor tért vissza Békéscsabára.

1894-1918 között a 101-es gyalogezred állomáshelye a békéscsabai Nagysándor József laktanya volt, amely 1994-től a megye legnagyobb múltra visszatekintő középiskolájának, az Andrássy Gyula Gimnáziumnak ad otthont. Az egykori laktanya két szimmetrikus épülete közé építettek egy modern aulát, amit függőfolyosókkal kapcsoltak a meglévő két épületszárnyhoz. A munkálatokat nagyrészt a BÁÉV Rt. kivitelezte, amely ezért a munkáért 1995-ben Építőipari Mesterdíjat kapott. Képek: [1] [2]

Előzmények

A kiegyezés utáni Osztrák–Magyar Monarchia hadereje haditengerészetből és szárazföldi haderőből állt. A szárazföldi haderő három részre tagolódott. Az első vonalat a közös hadsereg alkotta, amelyben minden fegyvernem képviseltette magát benne (gyalogság, lovasság, tüzérség, műszaki csapatok), vezényleti nyelve a német volt. A második vonalat a magyar területekről sorozott Honvédség (magyar vezényleti nyelv) illetve ennek osztrák megfelelője, a Landwehr (német vezényleti nyelv) alkotta. A haderő harmadik vonalát a túlkorosokból feltöltött egységek jelentették, feladatuk az előző két vonal támogatása volt, felállításukra csak háború esetén került sor.

Az 1882-es esztendő változást hozott az osztrák–magyar hadseregben. Ferenc József elrendelte, hogy az eddigi 80 gyalogezredet számláló gyalogság 102 gyalogezredre egészüljön ki. Az eddig öt zászlóaljból álló gyalogezredek ötödik zászlóaljából alakultak az új gyalogezredek. A nagyváradi 37., a debreceni 39., a szegedi 46. és a szolnoki 68. gyalogezred ötödik zászlóaljából alakult meg a Császári és Királyi 101-es gyalogezred. Az ezred legénységét Békés, Csanád vármegyékből és Csongrád vármegye Mindszenti járásból, Szentes városából sorozták be. Kabátjukon sárga parolit viselt az ezred, ezért nevezték „sárgarigó regimentnek”. A legelső ezredparancsnok Ogrodovicz Ödön ezredes volt.

A császári és királyi 101. gyalogezred a világháborúban

Az 1914. június 28-án, Szarajevóban elkövetett merénylet lángra lobbantotta a világot. A Monarchia hadat üzen Szerbiának. A történések sötét fellegeket hoztak a békési rónák felé is. A megye és Békéscsaba hadkötelezettjeinek hatvan százaléka, a 101-es gyalogezredbe kapott behívóparancsot.

A 11 ezer katonát számláló ezred 1914. augusztus 2-án az Osztrák-Magyar Monarchia érdekében, Ferenc József parancsára először a puskaporos hordó közepébe, Szerbiába, majd Galíciába, az orosz frontra került. Utóbbi helyszínen estek át a tűzkeresztségen, ekkor még nem is sejtve azt a sok szenvedést és megpróbáltatást, amit a háború mér rájuk.
Rohatyn elfoglalása, majd egy Lupkow irányába végrehajtott sikeres előretörés fémjelezte az ezred harci eredményeit. Aztán visszavonulás, védelem a Kárpátokban, majd a kíméletlen húsvéti csata következett, amely dicsőséget szerzett a vitéz 101-eseknek. Laborczánál a Gusina magaslatot Laczhegyi Zoltán hadnagy nemcsak elfoglalta egy század élén, de a sokszoros orosz túlerő ellentámadását vissza is verte. Ezért a fegyvertényért a Mária Terézia rend lovagkeresztjével tüntették ki. A csata záróakkordjaként Telepócnál az ezred 650 orosz foglyot ejtett. Mindeközben az ellenség gyilkos golyói, kolera és vérhas ritkította soraikat, de az éhség, valamint az időjárás viszontagságai miatt is rengeteget szenvedtek.

1916-ban az olasz frontra dobták át őket, Isonzónál a legvéresebb harcokban álltak helyt. A Monte Busibolo elleni háromnapos véres harc és győzelem után Jenő főherceg, vezérezredes, hadseregcsoport-parancsnok külön napiparancsban dicsérte meg a 101-eseket. Ezt követően 1917-ben ismét északon, a Kárpátok bércei közt, a Tatár-hágónál harcoltak, a Mogura magaslaton utasítottak vissza minden ellenséges román és orosz próbálkozást. Utóbbi védelmében kitűnt és hősi halált halt Tanka Alajos zászlós posztumusz arany Vitézségi Érmet kapott. A Komarestie-Slobodziai győztes ütközetben a 101-esek körében újra aratott a halál, 200 katonát hiába vártak haza szerettei, elsők között a csabai Markovics Fülöp esett el.

A bukovinai harcok, Csernovicz elfoglalása következtek ezután, majd 1918 végzetes nyarán a piavei támadás, amelynek élén ott látjuk Békés megye hős fiait, aztán az utolsó harc és védelem, a Col de Rossa-i állások megtartása. Hogy ebben a végső és hiábavaló erőfeszítésben milyen felülmúlhatatlan dicsőséggel harcoltak, azt a 15 Arany Vitézségi Érem jelzi. A 101-es gyalogezred 1918. november 16-án érkezett haza.

Csaknem ötezren maradtak ugyanakkor örökre a harcmezőkön, közülük ötszáznál több csabai halt hősi halált. Többségük otthonától távol, idegen földben, jeltelen sírban nyugszik.

„Ázott orosz mezők, vad hegyeknek bérce,
a Karszt kopár háta s az Adria kékje,
Észak zúzmarája s hol Dél napja lángol:
Döngött a beteg föld léptetek zajától!
Híretek, nevetek a félvilág félte,
Reszketett az, kinek ti juttok elébe!
Kín, éhség, ha fojtott és a halál karja:
Ti csak rohantatok, rajta mindig rajta,
Vitéz 101-esek!”
     

101. gyalogezred emlékezete

Az I. világégés Békés megyei hőseinek, a 101-es gyalogezred emlékére Belenka Mihály, csabai 101-es tartalékos zászlós emlékoszlopot emeltetett. Az obeliszket 1923. augusztus 2-án avatták fel, és ma Békéscsabán, a Szabadság téren látható. A második világháború után Bartolák Andrásné első tanácselnök egyik leglátványosabb tette az volt, hogy a 101-es gyalogezred emlékét őrző obeliszket ledöntette és elföldeltette. Az 1956-os események hatására Fekete Pál tanár úr vezetésével az ifjúság közös erővel kihantolta a három darabra tört 101-es obeliszket. Az időközben helyreállított és újraavatott 101-es obeliszk 1970-ben újra veszélybe került. A Lenin-centenárium jegyében Csabán is szobrot kellett állítani. A megbízatást egy fővárosi szobrász kapta, aki éppen oda „álmodta” művét, ahol már ez az emlékmű állt. Hónapokig tartó huzavona után végül néhány elszánt népfrontaktivistának sikerült az illetékeseket meggyőzni az ötlet képtelenségéről, és az erősen vitatható művészi értékű Lenin szobor a Szabadság tér másik felére került.

2017-ben egy új, területvédelmi alapon szerveződő önkéntes tartalékos rendszer kialakítása kezdődött el, annak érdekében, hogy a kialakítandó Önkéntes Területvédelmi Tartalékos szervezet szükség esetén helyben biztosítson majd egy kiképzett, alkalmazható erőt. Ennek keretében Békéscsabán is létrehoztak egy – a 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred alárendeltségébe tartozó – területvédelmi zászlóaljat, amely a 101-esek emlékére a 101. Fekete Imre Területvédelmi Zászlóalj nevet vette fel.

Fekete Imre, a 101. közös gyalogezred szakaszvezetője 1915-ben véghezvitt sorozatos merész vállalkozásaival az összes vitézségi érmet kiérdemelte. Az arany vitézségi éremre kétszer is felterjesztették, amit az 1915. júliusi kiválóan bátor és vitéz magatartásáért meg is kapott. A kitüntetési felterjesztés szerint:

Az érdemekben gazdag szakaszvezető arany vitézségi éremmel való kitüntetését javasolja az ezredparancsnokság. Példás helytállást tanúsított mint járőrparancsnok folyó év július 4-én Alfredowka 281 magassági pont  menetvonalon  túlerejű kozák járőrrel folytatott küzdelem során. A harc eredményeként a Busk-tól északra lévő korábbi állásainkat visszaszerezte. Július 16-át követő éjszakán önként jelentkezve vállalkozást vezetett az ellenséges vonalak ellen, ahonnan  foglyokkal tért vissza.

Fekete Imre szakaszvezető, később törzsőrmester, mint szakaszparancsnok hősies helytállásáért az alábbi kitüntetéseket kapta:

  • Ezüst Vitézségi Érem II. osztálya 1915. febr. 20-án,
  • Ezüst Vitézségi Érem I. osztálya 1915. ápr. 16-án,
  • Bronz Vitézségi Érem 1915. ápr. 30-án,
  • Arany Vitézségi Érem 1915. júl. 30-án.

Az emlékezés jegyében 2018. november 16-án, tehát csaknem napra pontosan 100 évvel a 101. gyalogezred 52 havi szolgálat után történt hazatérése után 100 területvédelmi tartalékos katona tett ünnepélyes esküt Békéscsabán a Szent István téren, a „Magyar Honvédség 101-es újratöltve” címet viselő rendezvénysorozatának zárásaként.

Copyright: Kiss & Kiss (2017)