LÁTOGATÓK:
Április
Jogállamiság tekintetében Magyarország a sereghajtó a közép- és nyugat-európai régióban
Jogállamiság tekintetében Magyarország a sereghajtó a közép- és nyugat-európai régióban
Megjelent a World Justice Project nevű nemzetközi jogi szervezet legfrissebb jelentése, amely 128 országot elemez és rangsorol aszerint, hogy miként alakult a jogállamiság helyzete az elmúlt évben.
A World Justice Project jogállamiság-indexének első 24 helyezettje (közép- és nyugat-európai és észak-amerikai országok régiója). Az összesített lista 128 országa közül Magyarország a 60. (harmadik oszlop).
A jelentés lesújtó képet fest Magyarország jogállamiságáról. A 128 ország összesített rangsorában két helyet rontva a 60. helyen található Magyarország, közvetlenül Indonézia és Nepál között, de hiába vagyunk ezzel a lista első felében, régiós szinten már sokkal csúnyább az összkép. A közép- és nyugat-európai, valamint észak-amerikai országokat tartalmazó kategória 24 országából 22 a teljes lista első negyven helyén belül foglal helyet, míg a régiós szinten 23. Bulgária globálisan az 53. helyen áll, így Magyarország a kategória sereghajtója.
Az összesített lista nyolc kategória részpontszámai alapján áll össze, ebből hatban (a kormányhatalom fékjei, a korrupció hiánya, a kormányzati átláthatóság, a törvények betartatása, a polgári jogok érvényesülése, a büntető igazságszolgáltatás) a globális átlag alatt teljesített Magyarország, és csak kettőnél (közbiztonság, alapvető jogok) sikerült megugrani azt.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a kormányhatalom ellenőrzésének eszközei Magyarországon csorbultak az egyik legnagyobb mértékben az egész világon 2015 óta: az öt év alatti 5,3 százalékos csökkenést ebben a kategóriában csak Bosznia-Hercegovina, Kína, Honduras, Nicaragua, Lengyelország, Szerbia és Egyiptom lépte túl az elmúlt öt évben.
A teljes jogállamiságot tekintve csak öt olyan közép- és nyugat-európai ország van, amely rontott a pontszámán 2015 óta: Bulgária, Ausztria és Franciaország kisebb mértékben (0,1, 0,2 és 0,3 százalékkal), míg Lengyelország 2 százalékkal, Magyarország pedig 2,1 százalékkal. Utóbbi két országot külön ki is emeli a jelentés, így az is összevethető, hogy 2015 óta milyen tekintetben mozog hasonló, és milyen tekintetben különböző pályán a magyar és lengyel jogállamiság.
Míg a kormányzati átláthatóság ugyanolyan mértékben (11 százalékkal) romlott öt év alatt, a kormány hatalmának fékjei, az alapvető jogok biztosítása és a büntetőjogi igazságszolgáltatás tekintetében Lengyelországban valamivel nagyobb mértékben romlott a helyzet, és a közbiztonság is kisebb mértékben nőtt a lengyeleknél. Három területen viszont Magyarország rovására nagy a különbség a két ország között: a polgári jogok érvényesülése és a korrupció tekintetében több mint tíz százalékkal szerepelt rosszabbul Magyarország, míg a szabályok betartatása Lengyelországban 4 százalékkal javult, Magyarországon 8 százalékkal romlott öt év alatt.
A globális összképet tekintve egyébként elmondható, hogy már sorozatban harmadik éve több országban romlott a jogállamiság helyzete, mint ahányban javult. A legtöbb ország az alapvető jogok biztosítása, a kormányhatalom fékjei és a korrupció terén rontott a teljesítményén az elmúlt egy évben, de ugyanezek a kategóriák mutatták a legnagyobb mértékű csökkenést a 2015 óta tartó időszakban is. A tavalyi adatokhoz képest a polgári jogok érvényesülése terén javult a legtöbb ország helyzete, míg 2015 óta a törvények betartatása javult leginkább globálisan.
A rangsor első húsz helyén (lásd a táblázatot) nem történtek nagy változások, egyedül az Egyesült Államok szorult ki a top 20-ból, és Spanyolország vette át a helyét. Az első hat (Dánia, Norvégia, Finnország, Svédország, Hollandia, Németország) és az utolsó három (Kongói Demokratikus Köztársaság, Kambodzsa, Venezuela) helyezett ugyanaz, mint a tavalyi listán.
