Március

Miért követi az amerikai légvédelem a Télapót?

Ismerje meg Liszt Ferenc szépunokáját!

Miért követi az amerikai légvédelem a Télapót?

1955 karácsonyán az egész észak-amerikai légtér védelméért felelős katonai szervezet Colorado Springs-i főhadiszállásán megcsörrent a telefon. Az a vonal, amit a radarállomások vészjelzéseinek tartottak fenn.

A hidegháború legsötétebb éveiben jártunk, Amerikában tombolt a vörösparanoia, a szovjeteknek meg már egy csomó atombombájuk volt. Érthető, hogy az ügyeletes rangidős tiszt, Harry Shoup ezredes egy merő frászban vette fel a kagylót, arra számítva, hogy a harmadik világháború fog belehallózni a túloldalon.

Egy megszeppent gyerekhang volt a vonalban, aki bátortalanul azt kérdezte, hogy a Télapóval beszél-e. Az ezredes a tőle telhető legkulturáltabb modorban és hangerővel kérdezett vissza ordítva, hogy ugyan kivel beszél, mire a túloldalról gyereksírás volt a válasz, és az, hogy ha a Télapó elfoglalt, a segítő manói közül is jó lesz valaki.

A hivatalos eredettörténet szerint ezzel kezdődött az amerikai légvédelem hagyományos karácsonyi attrakciója, a NORAD Tracks Santa, amikor december 24-én egész nap hívhatják a katonaságot a gyerekek a kérdéssel, hogy éppen hol jár a Télapó az ajándékokkal, amit egy ideje már weboldal, és twitteres közvetítés is segít.

Az esemény hatalmas PR-értékkel bír a hadsereg számára, ma már persze nem feltétlenül azért, mert minden gyerek megtudja belőle, hogy a hős amerikai katonák megvédik a gonosz oroszoktól a Télapót, a hadsereg imázsának kiépítésében és fenntartásában volt óriási szerepe volt az elmúlt évtizedekben.

De hogy is volt azzal az 1955-ös telefonhívással?

A legenda szerint a Sears áruházlánc egyik karácsonyi hirdetéséből indult ki a dolog, amibe egyszerűen nyomdahiba csúszott, és az Észak-Amerika légterét biztosító CONAD számát nyomtatták ki a bármikor hívható Sears-Mikulás telefonszámaként. A katonaság nem akarta elrontani a gyerekek örömét, a hibás hirdetés nyomán özönlő hívásokat egész nap fogadták a Télapó nevében (szerencsére ezalatt pont nem jutott eszébe Hruscsovnak, hogy megtámadja Amerikát), és azóta is tartják ezt a hagyományt.

Pár éve azonban a Gizmodo oknyomozása kiderítette, hogy a sztorinak a fele sem igaz. Nem kell óriási tényfeltáró bravúrra gondolni, egyszerűen utánanéztek, hogy a korabeli sajtó mit írt az esetről. Ha tényleg tömegesen hívták volna a gyerekek a légvédelmet, és ott személyesen a Télapóval beszéltek volna, nyilván hatalmas sajtóvisszhangja lett volna a következő napokban. De nem ezt találták.

A coloradói sztori valóban megesett, de nem karácsony este, hanem jóval előtte, november 30-án, és maga a telefonáló gyerek tárcsázott félre két számot, nem volt szó se hibásan nyomtatott hirdetésről, se hívók tömegeiről. December 23-án aztán a hadsereg adott ki egy vicces sajtóközleményt az AP hírügynökségen keresztül arról, hogy a radarjaik észlelték hogy egy rénszarvasok vontatta szán szállt fel az Északi-sarkról, és 45 csomós sebességgel, 35 ezer láb magasságban halad Amerika felé. A közlemény azzal zárult, hogy…

„Az amerikai légelhárítás, a hadsereg, a haditengerészet és a tengerészgyalogság szorosan nyomon követi, és megvédi a Télapó szánját az út során bárkinek a támadása ellen, aki nem hisz a karácsonyban.”

Ez elég jól sült el, az egész sajtó átvette, és a hadsereg PR-osai tettek arról, hogy minden amerikai gyerek értesüljön arról, milyen jó arcok a katonák, akik szavatolják a Télapó, a karácsony, és az ajándékok biztonságát.

Ismerje meg Liszt Ferenc szépunokáját!

Talán a hazai zenekedvelők közül is kevesen ismerik a 18 éves Michael Andreas Häringert, aki már most komoly sikeret tudhat maga mögött. Pedig az ifjú tehetség nem más, mint Liszt Ferenc szépunokája!

Michael Andreas Häringer Barcelonában született, 2001-ben. Édesapja és édesanyja nem zenével foglalkoztak, távoli felmenőitől azonban alighanem örökölt némi talentumot e téren. Häringer ugyanis Liszt Ferenc és Sophie Menter – aki Liszt kedvenc tanítványa, illetve Európa egyik legtehetségesebb zongoristája volt – törvénytelen gyermekének, Celestina Popper-Menternek egyenesági leszármazottja.

A fiatal tehetség négyévesen már kórusban énekelt, öt éves korában kezdett zongorázni. 2007-től a híres orosz zongorista, Gennady Dzubenko keze alatt tanulhatott. Első koncertjét 2008-ban, mindössze hét évesen adta egy barcelonai templomban. A fiatal tehetség ekkor már saját műveket is maga mögött tudhatott. 

Mindössze nyolc éves volt, amikor felvették a barcelonai konzervatóriumba, ezzel ő volt az intézmény legfiatalabb diákja. Kilenc éves korában édesapja halála egy rövidebb törést okozott művészi karrierjében, azonban végül sikerült túllépnie a tragédián, és ott folytatta, ahol abbahagyta.

2010-től kezdve rendszeresen koncertezett, azóta számos városban fellépett – többek közt például Madridban, Touloseban, Münchbenben és São Paulóban is. Számos olyan díjat elnyert, amelyet ifjú, tehetséges zenészek számára hoztak létre.

A komolyzenei művek mellett Häringer a könnyűzenében is alkotott már. 13 évesen adta ki You and me című dalát, amely lényegében egy tiniszerelem történetét jeleníti meg. A dal a YouTube-on 14 millió megtekintést ért el. Vélhetően nem ez lesz majd az a dal, amivel Häringer bevonul a zenetörténet könyvének fényes lapjaira, azonban említésre méltó, hogy már ilyen fiatalon olyasmit tudott létrehozni, ami milliókat ért el. 

Häringer azóta még jó néhány könnyűzenei számmal kísérletezett, nekünk mégis úgy tűnik, hogy inkább a komolyzenében tud megnyilvánulni az ő tehetsége. Például akkor, amikor éppen egy olyan zeneművet játszik, amelyet híres felmenője komponált.

Häringer azóta idén már közel 18 éves, és továbbra is a zongorázásnak él. Az alábbi videóban például pár nappal ezelőtt játszott a barátinak egy zongoraboltban (az utcára szűrődő zenehangok miatt sok járókelő meg is állt a bolt kirakata előtt).