Főoldal Hírek a nevelés és az oktatás világából. Oktatás Humor Természetjárás Galéria Üzenet

LÁTOGATÓK:

 

Szeptember

A tanárok szabadidejében kutakodik a kormány

Milyen lesz az új Nemzeti alaptanterv?

„A pedagógusok presztízse, szabadsága ma a béka feneke alatt van”

Tényleg nem lesznek fizika-, kémia- és biológiaórák az általános iskolákban?

A tanárok szabadidejében kutakodik a kormány

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kezdeményezett egy felmérést a tanárok munkaterheléséről, a kormány felkarolta az öltetet, de egyéb kérdésekkel is kiegészítenék a kérdéssort.

Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke

A tanárok terhelése mellett azt is felméri a kormány, hogy a pedagógusok milyen hírlevelekre iratkoztak fel, milyen szakszervezeti és szervezeti tagságaik vannak, vagy hogy esetleg milyen Facebook-csoportokban vannak benne. Legalábbis ilyen kérdések szerepelnek egy kérdőívben, amelyet szeptemberben küldenének ki a tanároknak, írta a Népszava.

A kutatást a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kezdeményezte még tavaly novemberben azért, hogy a tanárok munkaterheléséről egy reprezentatív és alapos felmérést kapjanak.

Az utolsó adatfelvétel 2010-es, ebben még heti 51 óráról volt minden munkatevékenységet beleszámítva, de Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke az Indexnek azt mondta, ez a szám jelentősen növekedett az elmúlt években. 

Mindenki megkapja, de nem kötelező kitölteni

Szűcs Tamás szerint az illetékes minisztérium, az Emmi egyetértett az újabb felméréssel, de  kikötése volt, hogy a felmérést a kormányközeli Századvég kutatócég készítse. Szűcs szerint már az első tárgyalástól kezdve eltérések vannak a két oldal céljai között. A Századvég ugyanis az ország mind a 170 ezer pedagógusának ki akarja küldeni a kérdőívet, a PDSZ szerint viszont ez egyáltalán nem egy tudományos alapon meghatározott reprezentatív minta lenne, hiszen ez Szűcs szerint torzítani fogja a dolgokat:

 „Mindenkit meg akarnak kérdezni, de ez csak akkor lenne jó, ha mindenki vissza is küldené, ekkor kapnánk ugyanis valódi statisztikai adatokat. De mivel a kitöltés nem kötelező, így nem fogja mindenki megcsinálni, így a felmérés nem lesz reprezentatív.”

Szűcs a megoldást abban látja, hogy a válaszoló csoportokból (pl. tanítók, óvópedagógusok stb., kistelepülésekről és nagytelepülésekről egyaránt) ki kell választani arányosan ugyanannyi embert, és így megnézni a statisztikát, mert csak így lesz reprezentatív a felmérés.

Szűcséknek több kifogásuk is van: például, hogy a kérdőíveket nem lehet anonim módon kitölteni. A lapra nemcsak az oktatási azonosítót kell ráírni, hanem a tanár óraszámát is, így „csak a hülye az, aki nem tudja, kiről van szó”

Nem formális csoporttagság

Emellett pedig olyan adatokra kérdeznének rá, ami egyáltalán nem a munkaterhelésre irányul, pl. van-e máshol munkaviszonya az illetőnek. Bár a sajtóban úgy terjedt el, hogy a tanárok Facebook-csoporttagságaira is kíváncsi a kormány, Szűcs szerint a kérdés nem direkten így van feltéve a lapon, hanem hogy a pedagógus tagja-e valamilyen nem formális csoportnak, ahol szakmai kérdéseket is megvitatnak (így például Facebookon).

Szűcs szerint egyébként ez még csak egy háttérkérdőív, nem pedig a végleges. Az Indexnek azt mondta:

„Szomorú, hogy ilyen készültségi állapotban azt mondják, hogy szeptemberben kimegy a kérdőív. Ez nekünk vérre megy. Ha nem egy alapos, tudományos alapon meghatározott reprezentatív felmérést készítünk most, akkor ezekre a hibás adatokra majd évtizedekig fognak hivatkozni.”

A PDSZ ezért szerdán az oktatási államtitkársággal beszél az ügyben, ahol napirenden van a téma, és még további lépéseket is terveznek tenni, mert „mindenképp meg akarjuk akadályozni, hogy egy nem tudományos felmérés készüljön.”

Az Index az ügyről a Századvéget is megkérdezte, a többi között arról, hogy miért nem válaszolhatnak névtelenül a tanárok, vagy miért fontosak a pedagógusok hírlevél-feliratkozásai vagy Facebook-tagságai a munkaterhelésüket illetően, de cikk megjelenéséig nem válaszoltak.

Forrás: index.hu

  

Milyen lesz az új Nemzeti alaptanterv?

A köznevelés tartalmi megújulásának első lépése az új Nemzeti alaptanterv (Nat). Az új Nat olyan szándékolt alaptanterv, amely az iskolákban történő következetes megvalósítással válik mindennapos valósággá. Az új Nat bevezetésével kivételes lehetőség nyílik arra, hogy az oktatási rendszerek változásának idői léptékéhez képest rövid idő alatt felzárkózzunk a világ fejlett oktatási rendszereihez, felmenő rendszerben, mérhetően, 6-8 év alatt. A cél nem csupán a nevelés-oktatás tartalmi megújítása, hanem egy korszerű szemlélet kialakítása.

  • Az új Nat tanuló- és tanuláscentrikus. A Nat ezért a nyolc tanulási területen (Matematika, Anyanyelvi kommunikáció és Irodalom, Történelem és Társadalmi ismeretek, Idegen nyelv, Természettudomány, Művészetek, Technológia, Testnevelés és egészségfejlesztés) a tantárgyak szerinti tudást tanulási eredménycélként fogalmazza meg úgy, hogy egyszerre előíró (minden tanuló, elvárt tartalom) és megengedő (különleges bánásmódot igénylők, lehetséges tartalom).
  • A Nat a köznevelési rendszer legfőbb érintettjeire – tanuló, pedagógus és szülő/gondviselő – tekintettel fogalmazza meg nevelési céljait. Értékrendjében, nevelési, oktatási és fejlesztési céljaiban összetartozó közösségként épít az iskolára és a családra.
  • Az új Nat kompetencia-alapú tanterv. Fejlesztőit a korszerű tantervelmélet, a tanulástudományok igazolt eredményei, a magyar és az európai kultúra és hagyományok, a hazai pedagógia progresszív irányzatai, s a korszerű műveltség nemzetközi konszenzust élvező elvei vezették.
  • A Nat tervezetének egyik vezérelve a tudásalkalmazás. Ez a megközelítés az ismereteket a tudás fontos, ám nem kizárólagos összetevőjének tekinti. A tantárgyak egymáshoz kapcsolódó rendszerében lényeges szerepet töltenek be a mindennapi életben használható készségek.
  • A Nat az ismeretcentrikus tanítás helyett a tudás felépítését és alkalmazását, az aktív tanulást támogatja. Ennek megalapozását szolgálja a tanulási eredménycélok egyensúlya, a tantárgyi tartalmak kapcsolódása és következetessége, s ez jelentősen csökkenti a tanulók megismerő rendszerének terhelését. Az ismeretek és készségek együtt alapozzák meg a tanulási helyzettől független alkalmazást (kompetencia). Az új szemléletet elváró tudásépítéssel érvényesíthetők a tanulás és tanítás minőségi elvei.
  • A Nat elvárásként fogalmazza meg a differenciált, lehetőség szerint személyre szabott nevelést és oktatást. Minden tanulóra érvényesítendőként várja el a hozzáférési egyenlőséget, a megfelelő szintű tudás megszerzésének esélyét és a méltányosság elveire épülő támogatást (fejlesztő értékelés, támogatórendszer, nevelési-oktatási szakaszok közötti átmenetek).
  • A tanulók kötelező alapóraszáma úgy csökken, hogy ez a szabadon tervezhető óraszámmal együtt maximált. Változást jelent az ismeretek csökkentéséből, átszervezéséből és súlyozásából következően az az alapóraszámon belül új ismerettel le nem kötött időkeret, amely a kompetenciák fejlesztésére, a lemaradás megszűntetésére használható.
  • A Nat számos lehetőséget biztosít arra, hogy az iskola helyi adottságaihoz igazítsa pedagógiai programját és helyi tantervét. Elvárás ugyanakkor a transzparencia biztosítása, az alaptantanterv szerint lehetséges eltérések megismerhetősége a szülők és gondviselők számára már az iskolaválasztáskor. A pedagógusok így biztosított nagyobb szabadsága egyben nagyobb felelősséget is jelent.
  • A tantárgyi tartalmak sorrendje, mélysége, kapcsolódása és súlyozása az egyes nevelési-oktatási szakaszokban a tanulók átlagára jellemző kognitív fejlődés figyelembevételével történt. Az egymáshoz közel álló tanulásterületek – például történelem, társadalmi ismeretek és irodalom, valamint az MTMI-tanulásterületek (matematika, természettudomány, műszaki-technikai-technológiai és informatikai) – eredménycéljai modulok és kereszthivatkozások formájában szorosan összekapcsolódnak.
  • A Nat sikeres bevezetéséhez olyan szakmai támogatás szükséges, amely módszertani ajánlások, tanulásszervezési segédletek, megújuló tankönyvek, digitális tananyagok és szolgáltatások formájában biztosítják, hogy a pedagógus szakma is, a pedagógusképzést és -továbbképzést is magában foglalva, megújuláson menjen keresztül.

Forrás: oktatas2030.hu

  

„A pedagógusok presztízse, szabadsága ma a béka feneke alatt van”

„Bárki bármit mond, a pedagógusok presztízse, szabadsága ma a béka feneke alatt van. A kollégák túlhajszoltak, a rájuk rótt bürokratikus feladatok leterhelik őket. Ezáltal a lelkesedésük is csökken, ami nélkül nincs hozzáadott érték.” – mondta Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.

„Egy pedagógusnak nem az a dolga, hogy hivatalnoki szerepkörben adatokat szolgáltasson a fenntartónak, hanem az, hogy minden idejét a gyerekeknek szentelje. Ezen is szeretnénk segíteni, tudatosítani akarjuk a kollégákban: nem kell egyedül megküzdeniük a bürokratikus problémákkal” – mondta a PSZ elnöke, aki arról is beszélt, a júniusi tisztújító kongresszus után valamennyi, oktatásban érdekelt minisztériumot és kormányhivatalt megkeresték, a leggyorsabban az Oktatási Hivatal reagált.

„A Klebelsberg Központban Hajnal Gabriellával találkoztunk, akit a napokban neveztek ki a Központ új elnökének. Vele korábban is szoros volt az együttműködés, többször dolgoztunk együtt, amikor még az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke volt. Az első tapasztalatok biztatóak. Augusztus elején találkozunk Kásler Miklós miniszterrel, illetve Maruzsa Zoltán helyettes államtitkárral, majd Palkovics László innovációs miniszterrel és Pölöskei Gáborné helyettes államtitkárral, utóbbiak a szakképzésben érdekeltek.” – magyarázta.

Szabó Zsuzsa arra a kérdésre, hogy melyik az a három legfontosabb ügy, amelyekért küzdeni fognak, azt válaszolta, az első a pedagógusok munkaidejének igazságtalan elosztása. „Vannak kollégák, akik heti 22 órát dolgoznak, mások 26-ot, de ugyanazért a pénzért. Ez rendkívül méltánytalan, semmi mást nem szolgál, csak a tanárok kihasználását. Követelni fogjuk, hogy a nevelő-oktató munkát segítőknek mielőbb emeljék a bérét! Noha egy részüknek járt a 7+3 százalékos béremelés, ezt nem mindenki kapta meg. Szeretnénk elérni, hogy az iskolákban egyáltalán ne alkalmazzanak közmunkásokat, csak olyanok dolgozhassanak gyerekek közelében, akik szigorított erkölcsi bizonyítvánnyal, egészségügyi könyvvel rendelkeznek. Természetesen nem a személyekkel van bajunk, de egy köznevelési intézménybe ne kerülhessen olyan, akinek nem ismerjük az »előéletét«.” – mondta.

Forrás: eduline.hu   

Tényleg nem lesznek fizika-, kémia- és biológiaórák az általános iskolákban? Vagy mégis?

Tényleg nem minden általános iskolában lesznek biológia-, kémia- és fizikaórák, ha a jelenlegi formájában fogadja el a kormány az új Nemzeti alaptantervet. Ehelyett a három tárgyat komplexen, heti 4-5 órában oktatnák a hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak. Kiskaput azonban hagytak a tervezet készítői: az iskolák dönthetnek úgy is, maradnak a mostani rendszernél.

„A természettudomány tantárgy (5–8. évfolyam) a természettudományos tudás bővítését és mélyítését a biológia, a kémia és a fizika területein egységes, tartalmi modulokban szervezett keretben folytatja.” – olvasható az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében, amelyet péntek este hoztak nyilvánosságra az oktatas2030.hu oldalon. A HVG már szerdán arról írt, a kiszivárgott információk alapján az általános iskolák felső tagozatán összevonnák a biológiát, a kémiát és a fizikát természettudományok tantárgy néven.

Az anyagban megtalálható az 1-8. évfolyam kötelező tantárgyainak listája is, abban azonban – önálló tárgyként – sem a biológia, sem a kémia, sem a fizika nem szerepel, ehelyett a „természettudomány” nevű tantárgyat tanulnák a diákok 2019 szeptemberétől. Már ha az iskolák így döntenek: a tervezet egyik eldugott lábjegyzetéből ugyanis kiderül, a készítők az intézményekre bíznák, hogy a 7-8. évfolyamon diszciplináris bontásban vagy egy integrált természettudományos tantárgy moduljaiként oktatnák a biológiát, a fizikát és a kémiát.

A földrajz mindenképpen megúszná az átalakítást, az a kötelező tárgyak listáján is szerepel. A tervezetben az áll, „annak tudományági kettősségét (természet- és társadalomtudomány) felhasználva, a természettudományos gondolkodáson túlmutatva, a humán tudományokhoz (lásd gazdaság- és társadalomföldrajzi, hon- és népismereti tartalmak) is szervesen kapcsolódik”.

Az anyag azt is hozzáteszi: az iskolák a szabadon felhasználható órakeret terhére (vagyis amelyet a tanterv nem köt le egyik vagy másik tantárgy oktatására) akár „természettudományos gyakorlatok” nevű tárgyat is taníthatnak.

Hány órában tanulnak majd természettudományt?

Az óraszámok nem változnak: a ötödikesek és a hatodikosok heti két órában tanulnának környezetismeretet/természettudományt, akárcsak eddig. A 7. és a 8. évfolyamon heti hat természettudományos (ebben a földrajz is benne van) órával számol az alaptanterv tervezete. Eddig egy hetedikes diák heti két-két fizika- és biológiaórát, egy földrajz- és egy kémiaórát ült végig, nyolcadikban fordult a kocka, a földrajz és a kémia kapott heti két órát, a biológia és a fizika pedig egyet.

A részletes tanrend alapján a 7. évfolyamon négy természettudomány és két földrajzórát kellene tartaniuk az iskoláknak, míg a 8. évfolyamon ötször 45 percet kellene elkülöníteni a komplex természettudomány és egyszer 45 percet a földrajz oktatására.

A szakgimnáziumokban már két éve „összevonták” a tárgyakat

A komplex természettudományi tantárgy nem új találmány, a szakgimnáziumok (vagyis a régi szakközépiskolák) kilencedik évfolyamán a 2016/2017-es tanévben vezették be, a többi szakgimnáziumi évfolyamon a diákok órarendjébe kötelezően csak egy, a tanult szakmához leginkább passzoló természettudományos tárgy került be.

Csakhogy míg az általános iskolákban marad a természettudományos tárgyak eddigi – összesített – óraszáma, a szakgimnáziumokban éppen a természettudományokra szánt órák megvágásával teremtettek időt a szakmai oktatásra.

2019-ben vezetik be az új tantervet

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma augusztus 6-án vette át az Oktatás 2030 nevű munkacsoporttól a Nat szakmai javaslatát. Az észrevételek, megjegyzések figyelembe vételével további szakértők bevonásával az anyagot kiegészíti a minisztérium, majd a dokumentum a kormány elé kerül, és azt követően kezdődik meg az új Nemzeti Alaptanterv kodifikációja - írta péntek esti közleményében a minisztérium.

Az új NAT-ot - az eredeti terveknek megfelelően - 2019 szeptemberétől vezeti be felmenő rendszerben, az első és az ötödik évfolyamtól.

Forrás: eduline.hu   

Copyright: Kiss & Kiss (2017)