Július

Milyen változásokat hoz szeptembertől az új NAT?

Milyen változásokat hoz szeptembertől az új NAT?

Logaritmus helyett pénzügyi játékokon keresztül tanulnak majd a diákok, az őskort és Hammurapi törvénykönyvét felváltja az őstörténet, illetve jön egy új tantárgy: a digitális kultúra. Ez csak néhány változás, amit ősztől hoz az életbe lépő új tantervi szabályozás. Most összegyűjtött, mi mindenre kell számítani szeptembertől.

Matematika

Ősztől például nem kell matematikai definíciókat tanulniuk az alsósoknak, középiskolában pedig kimaradnak a tananyagból a logaritmusos egyenletek, újdonságként viszont az órák részévé válnak a logikai és pénzügyi játékok. Kiemelt feladatnak tekintették az önálló alkotó és problémamegoldó gondolkodásra nevelését. Felső tagozaton ugyancsak azzal a szándékkal alakították át a tananyagot, hogy elvont fogalmak, definíciók, tételek ismerete és számonkérése helyett a gyakorlatban megtapasztalható problémák jelenjenek meg.

A középiskolai évfolyamokon jelentősen csökken a tananyag, a mindenkinek kötelező minimumkövetelményekből elhagyják a túlságosan absztrakt, a mindennapi élettől, tapasztalástól távol álló ismereteket. Kikerültek a tananyagból például az abszolút értékes egyenletek, a valós számok halmazán értelmezett trigonometrikus függvények, a logaritmusos egyenletek és a vektorok skaláris szorzata is. A szakértő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek az ismeretek továbbra is fontosak, de azt javasolják, hogy inkább csak a matematika iránt fogékonyabb gyerekeknek oktassák őket.

Mind az általános, mind a középiskolában új témaként jelennek meg a pénzügyi és gazdasági ismeretek. Az egyszerű stratégiai, logikai, pénzügyi játékok és társasjátékok a mindennapi matematikatanítás részévé válnak. Ezzel nemcsak a matekóra hangulatának javítása a cél, hanem bizonyos fontos fogalmak megalapozása, játékos előkészítése is

Történelem

Az új Nemzeti alaptantervhez készült általános iskolai törikönyvből kimaradt az őskor és Hammurapi törvénykönyve is. Helyette viszont magyar őstörténetet tanulnak majd a diákok. 

Irodalom

„Már az előző, 2012-es Nat alapján készültek is rettenetesek voltak, de ezek egyenesen gyerek-, nyelv- és 21.század ellenesek” – fogalmazott az 5. és 9. évfolyamos magyar nyelv- és irodalomkönyvekről Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlógimnáziumában oktató pedagógus szerint mindkét évfolyam mindkét könyvtípusának (minden évfolyamon két változat készült a tankönyvekből) közös jellemzője, hogy

avítt és lapos, a hosszú és unalmas szövegek mellett pedig semmi olyan nem található bennük, ami akár egy tanárt, akár egy gyereket megmozgatna.

Készség- és kompetenciafejlesztésnek Schiller Mariann szerint nyoma sincsen, a könyvek „megúszásra játszanak”, és jól érezhetően egyetlen elvárásnak tesznek eleget: hogy megfeleljenek a hazafiasabbra szabott alaptantervnek.

Annak viszont nagyon: a szöveg tobzódik a nemzet, haza, szülőföld fogalmakban, és velük kapcsolatos idézetekben. Ez utóbbiakból eddig egy közepesen kínos kapott nagyobb nyilvánosságot: Nyáry Krisztián író hívta fel a figyelmet az önmagában is beszédes, Disney-hercegnőként ábrázolt tündérek és szivárvány alatt vonuló ősmagyarokról készült illusztrációhoz tartozó hamis Kányádi Sándor-idézetre („Legelső a nemzet, második a család, és csak harmadsorban nézd a magad javát!”), amely – mint az eredeti szövegkörnyezetből kiderült – egy lakodalmi rigmus valójában.

Az irodalmat Schiller Mariann szerint a nemzettudat szolgálólányává silányították, és amellett, hogy a nyögvenyelős szövegektől szerinte egyetlen 10 vagy 15 éves sem fog pozitívan viszonyulni az irodalomhoz, még szerkesztési és módszertani hibáktól is hemzsegnek a könyvek. A 9.-es irodalomkönyvben például előbb olvashatók a művek elemzései, és csak utána maga a szöveg, az egyes leckéket pedig mindig egy-egy oldalpárba kényszerítik, amitől az egyik – hogy ne legyen üres fél oldal – túl terjengős, a másik pedig szinte túlságosan tömény, zsúfolt.

Az egyik legsajnálatosabb a szakértő szerint, hogy a könyvekben semmi nyoma annak, hogy az irodalom élő, nem pedig egy lezárt dolog, nincsenek benne, friss, mai szerzők, idézetek.

Ehhez képest szerinte megmagyarázhatatlan az az 5.-6. évfolyamosoknak szóló, az új Nat szellemiségét – meglepő módon – egyáltalán nem tükröző szöveggyűjtemény, amelyben több tucat népszerű, kortárs magyar író és költő műve szerepel Dragomán Györgytől Lackfi Jánoson, Grecsó Krisztiánon és Parti Nagy Lajoson át Varró Dánielig. Ugyanakkor, mivel e szerzők említésszinten sincsenek benne a kerettantervben, a húszszázaléknyi szabadon felhasználható órakeretet pedig csak adott szerzőkre és művekre fordíthatja a pedagógus, a gyerekeknek igazi olvasmányélményt nyújtó szövegek mintha nem is lennének, mert a kötelező tanagyag mellett egyszerűen nincs mikor foglalkozni velük. Ráadásul – hívta fel a figyelmet egy általános iskolai magyartanár – egy idősebb pedagógus, aki 30 éve az Egri csillagokat tanítja, nem is fog tudni felkészülni a tanításukra, tanári kézikönyv ugyanis jelenleg nem érhető el hozzá.

Informatika helyett digitális kultúra

Eltűnnek a következő tanévtől a hagyományos informatikaórák, a tantárgy helyét a tartalmában és célkitűzéseiben is megújult digitális kultúra veszi át. Mivel nem pusztán az elnevezés lett más, hanem a tananyag is változott, ezért teljesen új tankönyvek készülnek egészen az általános iskola 3. osztályától kezdve, a gimnázium 11. osztályáig.

Az új tananyag három fő témakör köré épül: ezek a digitális írástudás (szöveges, rajzos, táblázatos dokumentumok készítése, internetes kommunikáció), a problémamegoldás (algoritmusok, adatmodellek, adatbázisok, táblázatkezelés) és az információs technológiák (robotika, webes és mobiltechnológiák).

A tárgy keretében az általános és középiskolások újfajta gondolkodásmódot tanulhatnak. A diákok már ötödikben robotokat programozhatnak és útvonalat tervezhetnek, a kilencedikesek pedig videókat és weblapot készítenek, logót terveznek és statisztikai adatokat elemeznek majd.

Ismerős oldalak az új tankönyvekben

A 2019/2020-as tanévtől kezdve a kormányzat – néhány kivételtől eltekintve – gyakorlatilag megszüntette a nem állami kiadású tankönyvek iskolai rendelhetőségét, így a Mozaikos könyvek is lekerültek az iskolai listákról. Azonban úgy néz ki, van amit a régi könyvekből is érdemes átemelni az új Nat-hoz készült tankönyvekbe. A következő két képen a régi Mozaikos és az új matekkönyv egy-egy oldala látható – szembeötlő a hasonlóság.

Az első kép a Sokszínű matematika 6. (MS-2306) 10-11. oldaláról, a második a Matematika 5. (OH-MAT05TA) 212-213. oldaláról van. Az érdekes egyezést az Iskola a határon oktatási Facebook-csoportban tették közzé, de a legbizarrabb az egészben nem is a hasonlóság, hanem az, hogy a két könyv szerzői között nincs átfedés.