Magyar fizikusok a Nobel-díj kapujában
Hatalmas aszteroidát próbálunk eltéríteni
Titokzatos anyag a Hold sötét oldalán
Elhunyt az űrhajós, aki elsőként lépett ki a világűrbe
Magyar fizikusok áttörést érhettek el az ötödik alapvető természeti erő, azaz kölcsönhatás létezésének bizonyításában.
Krasznahorkay Attila az Atomki debreceni laboratóriumában, ahol felfedezhették a természet ötödik alapvető kölcsönhatását.
A CNN cikke szerint az Atommagkutató Intézet kutatói hélium atomok gerjesztett magjának elektron-pozitron párok kibocsátása közben figyelték meg, hogy a részecskék úgy viselkednek, ahogy a jelenlegi fizikai ismereteink szerint nem kéne nekik.
Az eredményeket aztán a kutatócsoport vezetője, Krasznahorkay Attila részletesebben is elmagyarázta az Indexnek. Eszerint a kutatócsapat elsőnek 2016-ban publikálta eredményeit a Phisical Review Letters folyóiratban: eszerint amikor a berillium atom szívében elhelyezkedő atommagot (8Be) gerjesztették, és annak vizsgálták az elektron-pozitron pár kibocsátását, akkor az erre vonatkozó elméleti leírástól határozott anomáliát figyeltek meg. És ez az anomália csak egy új részecske feltételezésével volt magyarázható. A fizikusok ezt a részecskét X17-nek nevezték el, ugyanakkor a standard modell ezt a részecskét nem tudja értelmezni.
A fizika jelenleg elfogadott modellje szerint négy alapvető kölcsönhatás - a gravitáció, az elektromágnesesség, az erős és a gyenge kölcsönhatás - irányítja világunkat. Az elmúlt évtizededben ugyanakkor egyre több szó esett fizikuskörökben egy lehetséges ötödik kölcsönhatásról is, mert a részecskefizika standard modellje egyszerűen nem ad magyarázatot a feltételezések szerint az univerzum 80 százalékát kitevő sötét anyag létezésére.
A CNN cikkében a Kaliforniai Egyetem fizikusa, Jonathan Fent arról beszélt, hogy évek óta követi a magyarok munkáját, és szerinte közel járnak ahhoz, hogy egy mindent megváltoztató áttörést érjenek el: ha sikerül reprodukálniuk az eredményüket, akkor az nem is kérdés, hogy Nobel-díjat jelent majd Feng szerint.
Ugyanakkor akadnak a fizikusok között, akik szerint pusztán korábban részletesen is írtunk mérési hiba áll a magyar fizikusok eredménye mögött. Krasznahorkay az amerikai lapnak elmondta, hogy az új publikációjukban a hélium magját gerjesztették, és egy másik anomáliát figyeltek meg, így már két különböző kísérletük is van, amely az X17 részecske létezésére utal.
A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) vesz részt a világ első bolygóvédelmi próbáján. A NASA a Double Asteroid Redirection Test (DART) segítségével fog eltéríteni egy aszteroidát, az ESA Hera űrszondája pedig a küldetés hatásait méri majd fel.
A DART a tervek szerint 2021 júliusában indul, és 2022 októberében éri el a Didymos nevű kettes objektumot, majd a kisebb, 165 méter széles égitestbe csapódik.
A cél az, hogy a művelettel eltérítsék az aszteroidát.
A szakértők a földi teleszkópok segítségével fogják vizsgálni az ütközés hatásait. 2023-ban vagy 2024-ben aztán a Hera is elindult, hogy közelről elemezze a Didymost a becsapódás után. A korábbi terv az volt, hogy már a DART megérkezése előtt kiküldenek egy űrszondát, az Asteroid Impact Missiont (AID) azonban 2016-ban törölték.
Egyelőre nincs biztos módszerünk arra, hogy semlegesítsük a Földre veszélyes aszteroidákat. Éppen ezért a DART missziója kulcsfontosságú lesz a bolygóvédelmi rendszer fejlesztésében.
Rejtélyesen fénylő, gélszerű anyagot talált az egyik becsapódási kráterben a Yutu-2 kínai holdjáró.
A kutatók még idén nyáron, július 28-án szúrták ki a furcsa anyagot; a Yutu-2 pihenő üzemmódba állítása előtt éppen a jármű által készített képeket böngészték, amikor meglátták, hogy az egyik kráter alakjában, színében és mintázatában nagyon eltér a környezetétől, valami rejtőzhet benne.
A Yutu-2 látható és közeli infravörös tartományban működő spektrométerével is megvizsgálták a képződményt. A műszer a képződményről visszaverődő fény alapján analizálja annak kémiai összetételét.
Mint kiderült, a talált objektum nem más, mint olvadt kő, amit meteorit becsapódásakor keletkező magas hőmérséklet hozott létre.
Az ütközés hatására a regolitréteg egy része megolvadt, és keveredett a szilárd regolittal. A folyamat végén úgynevezett törmelékkő (breccsa) jött létre, 2 mm-nél nagyobb, szögletes-sarkos törmelékdarabokból álló, a törmelékeknél jóval finomabb szemű anyaggal cementált kőzet.
A kutatók szerint az sem kizárható, hogy a kőzet egy másik kráterben keletkezett, és a becsapódás hatására került mostani helyére. Ezt onnan sejtik, hogy a képződménynek helyet adó krátert egy nagyjából 2 centiméter átmérőjű meteorit hozhatta létre, ami túl apró ahhoz, hogy ilyen nagy kiterjedésű kőzetréteget megolvasszon.
Hasonló törmelékköveket találtak korábban, az Apollo-15 és 17 küldetések során is.
Elhunyt Alekszej Leonov szovjet űrhajós, aki a kozmosz felfedezésének történetében elsőként lépett ki a világűrbe – közölte pénteken a Jurij Gagarin nevét viselő űrhajós-felkészítő központ sajtószolgálata.
Majdnem tragédiába fulladt az első történelmi űrséta
Az 1965. március 15-én végrehajtott történelmi nevezetességű űrséta 12 percig és 9 másodpercig tartott, és csaknem tragédiával végződött, de a szerencse, mint életében annyiszor, ez alkalommal is a kozmonauta mellé szegődött.
Leonov az űrhajóba való visszatéréskor váratlan nehézségbe ütközött: a szkafandere túlságosan felfúvódott, ezért csökkenteni kellett benne a nyomást, és az előírással ellentétben nem lábbal, hanem fejjel előre behatolni a fedélzeti nyíláson.
A katonai pilótákból elsők között átképzett űrhajóst a hatvanas évek végén a Hold-expedícióra készítették fel. Ha az űrversenynek ezt a szakaszát is a Szovjetunió, nem pedig az Egyesült Államok nyerte volna meg, akkor ő lett volna az első ember, aki égi kísérőnk felszínére lép.
Leonov 1969. január 22.-én kis híján áldozatává válhatott volna egy Leonyid Brezsnyev pártfőtitkár ellen megkísérelt merényletnek, de ismét megmenekült.
Egy rendőrnek öltözött támadó összetévesztette a Kreml egyik kapujához közeledő gépkocsikat, és arra a ZIL limuzinra nyitott tüzet, amelyben három, a szovjet vezetőhöz tartó űrhajós ült. A gépkocsivezető életét vesztette, Georgij Beregovoj és Andrian Nyikolajev kozmonauta könnyebben megsérült, de Leonovnak nem esett baja.
1971-ben a tervek szerint tagja lett volna az első űrállomás, a Szaljut legénységének, ám társa, Valerij Kubaszov megbetegedése miatt más űrhajósoknak kellett repülniük helyettük. A dublőrként belépett Georgij Dobrovolszkij, Vlagyiszlav Volkov és Viktor Pacajev a Földre való visszatérés közben életét vesztette, mert megsérült a Szojuz-11 űrhajó leszálló egységének szigetelése.
Az orosz kozmonauta 1975 júliusában részese volt a Szojuz-Apollo űrrepülésnek, amelynek alkalmából először csatlakozott össze egy szovjet és egy amerikai űrkapszula.
Az első közös amerikai-szovjet űrrepülés legénysége, a jobb szélen állva Leonov látható
Leonov 1976 és 1991 között az űrhajós-felkészítő központ helyettes vezetőjének feladatkörét látta el. A műszaki tudományok doktora, négy találmány szerzője volt, amatőr képzőművészként 1967 és 1972 között pedig részt vett egy 14 postabélyegből álló szovjet űrhajózási sorozat kibocsátásában.
Nyolcvanhat évesen érte a halál.
Copyright: Kiss & Kiss (2017)