Főoldal Hírek a nevelés és az oktatás világából. Oktatás Humor Természetjárás Galéria Üzenet

LÁTOGATÓK:

December

Magyar fizikusok a Nobel-díj kapujában

Hatalmas aszteroidát próbálunk eltéríteni

Titokzatos anyag a Hold sötét oldalán

Elhunyt az űrhajós, aki elsőként lépett ki a világűrbe

Magyar fizikusok a Nobel-díj kapujában

Magyar fizikusok áttörést érhettek el az ötödik alapvető természeti erő, azaz kölcsönhatás létezésének bizonyításában.

Krasznahorkay Attila az Atomki debreceni laboratóriumában, ahol felfedezhették a természet ötödik alapvető kölcsönhatását.

A CNN cikke szerint az Atommagkutató Intézet kutatói hélium atomok gerjesztett magjának elektron-pozitron párok kibocsátása közben figyelték meg, hogy a részecskék úgy viselkednek, ahogy a jelenlegi fizikai ismereteink szerint nem kéne nekik.

Az eredményeket aztán a kutatócsoport vezetője, Krasznahorkay Attila részletesebben is elmagyarázta az Indexnek. Eszerint a kutatócsapat elsőnek 2016-ban publikálta eredményeit a Phisical Review Letters folyóiratban: eszerint amikor a berillium atom szívében elhelyezkedő atommagot (8Be) gerjesztették, és annak vizsgálták az elektron-pozitron pár kibocsátását, akkor az erre vonatkozó elméleti leírástól határozott anomáliát figyeltek meg. És ez az anomália csak egy új részecske feltételezésével volt magyarázható. A fizikusok ezt a részecskét X17-nek nevezték el, ugyanakkor a standard modell ezt a részecskét nem tudja értelmezni. 

A fizika jelenleg elfogadott modellje szerint négy alapvető kölcsönhatás - a gravitáció, az elektromágnesesség, az erős és a gyenge kölcsönhatás - irányítja világunkat. Az elmúlt évtizededben ugyanakkor egyre több szó esett fizikuskörökben egy lehetséges ötödik kölcsönhatásról is, mert a részecskefizika standard modellje egyszerűen nem ad magyarázatot a feltételezések szerint az univerzum 80 százalékát kitevő sötét anyag létezésére.

A CNN cikkében a Kaliforniai Egyetem fizikusa, Jonathan Fent arról beszélt, hogy évek óta követi a magyarok munkáját, és szerinte közel járnak ahhoz, hogy egy mindent megváltoztató áttörést érjenek el: ha sikerül reprodukálniuk az eredményüket, akkor az nem is kérdés, hogy Nobel-díjat jelent majd Feng szerint. 

Ugyanakkor akadnak a fizikusok között, akik szerint pusztán  korábban részletesen is írtunk mérési hiba áll a magyar fizikusok eredménye mögött. Krasznahorkay az amerikai lapnak elmondta, hogy az új publikációjukban a hélium magját gerjesztették, és egy másik anomáliát figyeltek meg, így már két különböző kísérletük is van, amely az X17 részecske létezésére utal. 

Forrás: 444.hu   

Hatalmas aszteroidát próbálunk eltéríteni

A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) vesz részt a világ első bolygóvédelmi próbáján. A NASA a Double Asteroid Redirection Test (DART) segítségével fog eltéríteni egy aszteroidát, az ESA Hera űrszondája pedig a küldetés hatásait méri majd fel.

A DART a tervek szerint 2021 júliusában indul, és 2022 októberében éri el a Didymos nevű kettes objektumot, majd a kisebb, 165 méter széles égitestbe csapódik.

A cél az, hogy a művelettel eltérítsék az aszteroidát.

A szakértők a földi teleszkópok segítségével fogják vizsgálni az ütközés hatásait. 2023-ban vagy 2024-ben aztán a Hera is elindult, hogy közelről elemezze a Didymost a becsapódás után. A korábbi terv az volt, hogy már a DART megérkezése előtt kiküldenek egy űrszondát, az Asteroid Impact Missiont (AID) azonban 2016-ban törölték.

Egyelőre nincs biztos módszerünk arra, hogy semlegesítsük a Földre veszélyes aszteroidákat. Éppen ezért a DART missziója kulcsfontosságú lesz a bolygóvédelmi rendszer fejlesztésében.

Forrás: 24.hu    

Titokzatos anyag a Hold sötét oldalán

Rejtélyesen fénylő, gélszerű anyagot talált az egyik becsapódási kráterben a Yutu-2 kínai holdjáró.

A kutatók még idén nyáron, július 28-án szúrták ki a furcsa anyagot; a Yutu-2 pihenő üzemmódba állítása előtt éppen a jármű által készített képeket böngészték, amikor meglátták, hogy az egyik kráter alakjában, színében és mintázatában nagyon eltér a környezetétől, valami rejtőzhet benne.

A Yutu-2 látható és közeli infravörös tartományban működő spektrométerével is megvizsgálták a képződményt. A műszer a képződményről visszaverődő fény alapján analizálja annak kémiai összetételét. Az eredményeket még nem hozták nyilvánosságra, így egyelőre az sem világos, valóban gélszerű anyagra bukkantak-e a kínai tudósok, vagy a látszat csal, és olvadt, szilárd matéria van a kráterben. A szakértők szerint az anyag valószínűleg úgynevezett impakt üveg, amit általában meteorit becsapódásakor keletkező magas hőmérséklet hoz létre a kráterek belsejében. Hasonlót már találtak korábban az Apollo-17 küldetés űrhajósai.

„Az egyetlen biztos információ az, hogy az anyag viszonylag sötét.” – nyilatkozta Dan Moriarty, a NASA kutatója. – „Úgy tűnik, a világosabb matéria sötétebb régióba van ágyazva, de az sem kizárt, hogy a fény sima felületről verődik vissza.”

A kutatók tovább folytatják a csillogó anyag vizsgálatát.

Forrás:

Elhunyt az űrhajós, aki elsőként lépett ki a világűrbe

Elhunyt Alekszej Leonov szovjet űrhajós, aki a kozmosz felfedezésének történetében elsőként lépett ki a világűrbe – közölte pénteken a Jurij Gagarin nevét viselő űrhajós-felkészítő központ sajtószolgálata.

Majdnem tragédiába fulladt az első történelmi űrséta

Majdnem tragédiával végződött az első űrséta

Az 1965. március 15-én végrehajtott történelmi nevezetességű űrséta 12 percig és 9 másodpercig tartott, és csaknem tragédiával végződött, de a szerencse, mint életében annyiszor, ez alkalommal is a kozmonauta mellé szegődött.

Leonov az űrhajóba való visszatéréskor váratlan nehézségbe ütközött: a szkafandere túlságosan felfúvódott, ezért csökkenteni kellett benne a nyomást, és az előírással ellentétben nem lábbal, hanem fejjel előre behatolni a fedélzeti nyíláson.

A katonai pilótákból elsők között átképzett űrhajóst a hatvanas évek végén a Hold-expedícióra készítették fel. Ha az űrversenynek ezt a szakaszát is a Szovjetunió, nem pedig az Egyesült Államok nyerte volna meg, akkor ő lett volna az első ember, aki égi kísérőnk felszínére lép.

Többször is megmenekült a halál torkából

Leonov 1969. január 22.-én kis híján áldozatává válhatott volna egy Leonyid Brezsnyev pártfőtitkár ellen megkísérelt merényletnek, de ismét megmenekült.

Egy rendőrnek öltözött támadó összetévesztette a Kreml egyik kapujához közeledő gépkocsikat, és arra a ZIL limuzinra nyitott tüzet, amelyben három, a szovjet vezetőhöz tartó űrhajós ült. A gépkocsivezető életét vesztette, Georgij Beregovoj és Andrian Nyikolajev kozmonauta könnyebben megsérült, de Leonovnak nem esett baja.

1971-ben a tervek szerint tagja lett volna az első űrállomás, a Szaljut legénységének, ám társa, Valerij Kubaszov megbetegedése miatt más űrhajósoknak kellett repülniük helyettük. A dublőrként belépett Georgij Dobrovolszkij, Vlagyiszlav Volkov és Viktor Pacajev a Földre való visszatérés közben életét vesztette, mert megsérült a Szojuz-11 űrhajó leszálló egységének szigetelése.

Tehetséges grafikusként postabélyeget is tervezett

Az orosz kozmonauta 1975 júliusában részese volt a Szojuz-Apollo űrrepülésnek, amelynek alkalmából először csatlakozott össze egy szovjet és egy amerikai űrkapszula.

Az első közös amerikai-szovjet űrrepülés legénysége, a jobb szélen állva Leonov látható

Leonov 1976 és 1991 között az űrhajós-felkészítő központ helyettes vezetőjének feladatkörét látta el. A műszaki tudományok doktora, négy találmány szerzője volt, amatőr képzőművészként 1967 és 1972 között pedig részt vett egy 14 postabélyegből álló szovjet űrhajózási sorozat kibocsátásában.

Nyolcvanhat évesen érte a halál.

Forrás: origo.hu    

Copyright: Kiss & Kiss (2017)