Január

A „Science” magazin az év TOP 10 cikkébe választott két magyar kutatást

Kifejlesztették a nyakörvet, ami lefordítja a kutyaugatást

A „Science” magazin az év TOP 10 cikkébe választott két magyar kutatást

Az idei év tíz legérdekesebb tudományos cikke közé sorolta a rangos „Science” magazin a BME és MTA kutatóinak közös kutatását.

„A tiszta matematika, az anyagtudomány és a geológia csodás kombinációja” – idézte összeállításában Sujit Datta, a Princeton Egyetem vegyész- és biomérnökének szavait Adam Mann, a Science cikkírója az MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport világszenzációnak számító felfedezéséről.

A magyar csapat három és fél év alatt bizonyította be Platón gondolatát, amely szerint…

… a világmindenséget alkotó négy elem, a föld, a víz, a tűz és a levegő mindegyike szabályos testekből épül fel, ezek közül a Föld hexaéderekből, azaz kockákból.

A kutatás során azt igazolták, hogy ha véletlenszerűen választott síkokkal kellően sokszor vágunk ketté egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező testek (poliéderek) lapjainak, csúcsainak és éleinek átlaga rendre 6-hoz, 8-hoz és 12-höz tart, azaz az „átlagos alakzat” egy kocka lesz.

Miután a természet leggyakoribb folyamata az aprózódás, ezért a csoport diszkrét elemes, számítógépes modellel vizsgálta a természetben fellelhető feszültségmezőket is, amelyek a testek töredezését okozzák. A számítások alapján rájöttek: a természetben felbukkanó leggyakoribb feszültségmezők szinte kizárólag olyanok, amelyek a testeket kettérepesztik, és ez által átlagos értelemben kockákat hoznak létre. A kutatás alapján így arra jutottak, hogy a Földön és más bolygókon fellelhető töredezett sziklák és kövek átlagos értelemben kockának tekinthetők.

A kutatócsapatban Domokos Gábor, alkalmazott matematikus mellett Török János elméleti fizikus, Kun Ferenc elméleti fizikus, valamint az amerikai Pennsylvania Egyetemen dolgozó Douglas Jerolmack geofizikus professzor vett részt. A magyar kutatásról a Science podcastadásában is szó volt, amelyben már csak a legérdekesebb négy publikációt elemezték. A beszélgetés során 2020 legfilozofikusabb történetének nevezték a magyar kutatást.

Kifejlesztették a nyakörvet, ami lefordítja a kutyaugatást

90 százalékos pontossággal különböztet meg öt alapvető érzelmet a Petpuls nyakörve.

Különleges nyakörvet fejlesztett egy dél-koreai cég, ami mesterséges intelligencia segítségével fordítja le, mit szeretnének az azt viselő kutyák. A Petpuls Lab nyakörve öt különböző érzelmet tud megkülönböztetni, állítólag 90 százalékos pontossággal.

„Azt hittem, örült, amikor játszottunk, erre kiderült, valójában dühös volt, mert veszített” – mesélte tapasztalatait például egy border collie gazdája a hírügynökségnek arról, hogyan működik az eszköz. Az ehhez szükséges hangfelismerő rendszert 50 különféle kutyafajtól begyűjtött, több mint 10 ezer hangminta segítségével fejlesztették ki.

A fejlesztők szerint sokan azért nem jönnek ki kutyáikkal, mert nem értik meg őket, a kommunikációt pedig még fontosabbá teszi a járvány miatti összezártság. A nyakörv viszont ad egy olyan hangot a kutyáknak, amit az emberek is megértenek.