Június

Hősökre emlékeztek Gyulán és Tarcsán

A hősök emléke előtt tisztelegtek Békésben

Jelentkezz tartalékos katonának

Hősökre emlékeztek Gyulán és Tarcsán

Második világháborús mártírok, Gyulán Krisán Gábor, Köröstarcsán Mező Ferenc tiszteletére avattak emléktáblát csütörtökön a Magyar Hősök Emléknapja alkalmából. Mindketten a hazáért áldozták életüket a világégés alatt.

Az 1917. évi VIII. törvénycikk elrendelte, hogy minden község, város méltó emléken örökítse meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a hazáért életüket áldozzák fel. E törvénycikk 1925-ös kibővítése óta tiszteljük május utolsó vasárnapját a Hősök Emlékünnepeként – fogalmazott a Gyulán, a Szent István utcában, a Gyulai Szakképzési Centrum épületénél tartott megemlékezésen Kónya István. A város alpolgármestere beszédében kiemelte, a Hősök Napjáról 1945 után szándékosan elfelejtkeztek, de a rendszerváltozás óta újra megemlékezünk a két világháborúban hősi halált halt katonákról.

Mint mondta, a gyulai tábla Krisán Gábor karpaszomány tizedesnek állít emléket, aki 1919. január 21-én született Gyulán, és 1941. augusztus 13-án halt hősi halált, amikor a 3. gépkocsi-zászlóalj 2. százada a Bug folyó mentén nyomult előre. A műveletek során a század heves tüzérségi elhárító tüzet kapott, a tűztámogatás alatt orosz ellentámadás bontakozott ki.

Krisán észrevette az orosz tüzérségi figyelőt, és önkéntes vállalkozásban megközelítette. A figyelőt és a közelben lévő gyalogságot puskatűzzel és kézigránáttal leküzdötte. Az orosz tüzérség irányítás nélkül maradt, és a támadás elakadt. Az akció során Krisán Gábor hősi halált halt.

Zeller Zoltán főhadnagy, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum képviseletében hangsúlyozta, nem szabad megfeledkezni azokról, akik a mindenkori Magyar Állam által fenntartott fegyveres erő tagjaként hajtottak végre magas elismeréssel honorált hősies cselekedeteket. Kitért arra, hogy a nagy presztízsű Magyar Arany Vitézségi Érmet a jelenlegi ismeretek szerint az 1945-ig állományban volt egymillió magyar katona közül mindössze negyven személynek, köztük Krisán Gábornak adományozták.

Köröstarcsán is igazi hősre emlékeztek

Köröstarcsán Lipcsei Zoltán polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd kiemelte annak fontosságát, hogy emlékezzünk azokra a katonákra és civilekre, akik az életüket adták a hazáért.

Dr. Bódán Zsolt történész, a Békés Megyei Levéltár békési fiókjának osztályvezetője a második világháborús köröstarcsai történések kapcsán elmondta, a települési halotti anyakönyvekben mintegy száz, a második világháborúval összefüggő halálesetet jegyeztek fel, míg a második világháborús emlékművön 131 áldozat nevét örökítették meg. Az elhunytak nagy része szolgálatteljesítés közben vagy hadi fogságban halt meg, de többen a település közelében folyó harcokban áldozták életüket, vagy lettek ártatlan áldozatai az eseményeknek.

Az elhunytak túlnyomó része a férfiak közül került ki, de meghaltak nők és gyerekek is. 1944. október 6-án egy kéthónapos kisgyermek vesztette életét bombatámadás miatt, 1945 tavaszán pedig 13 és 15 éves fiúk haltak meg gránátrobbanás következtében. A település népessége ekkor 5400 körül mozgott, ami azt jelenti, hogy Köröstarcsa elvesztette lakossága mintegy 2,5 százalékát.

Dr. Ravasz István alezredes (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) kiemelte, a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet több tízezer honvéd tiszt közül mindössze 22 főnek, köztük Mező Ferenc tartalékos zászlósnak adományozták. Felelevenítette, Mező Ferenc 1944. szeptember 3-án Kászonjakabfalvánál szakasza védőállására zúdult túlerejű ellenséges támadást, mint irányzó, személyesen kezelt géppuskatüzével feltartóztatta, majd az utolsó töltény kilövése után, súlyos sebesülése ellenére, közelharcban, kézigránáttal öt oroszt megsemmisített, végül kilenc lövéstől találva hősi halált halt.

A hősök emléke előtt tisztelegtek Békésben

A magyar hősök emléknapja alkalmából helyezett el koszorút az önkormányzat képviseletében Varga Tamás alpolgármester és Nagy Ferenc alpolgármester pénteken Békéscsabán, a hősök temetőjében lévő emlékmű tövénél, a katonákkal együtt.

Varga Tamás emlékeztetett, 2001-ben iktatták törvénybe, hogy május utolsó vasárnapja a magyar hősök emléknapja. Az alpolgármester hangsúlyozta, megemlékeznek mindazok helytállásáról, akik az Árpád-kortól kezdve a mai napig az életüket adták a hazáért, tehát az emlékünnep fontos üzenettel bír. Hozzátette, a járvány miatt csak szűkkörű megemlékezésre nyílt lehetőség Pop Vilhelm és Papp László sebesült honvédet ábrázoló, méltóságteljes alkotásánál.

A hősök temetője Békéscsabán 1917-ben létesült. A több mint 700 sírban 489 magyar – a híres 101-es gyalogezredből – nyugszik, valamint oroszok, szerbek, olaszok, németek, románok és ismeretlen nemzetiségű katonák.

Orosházán a hősök szobránál koszorúzott Dávid Zoltán polgármester pénteken, majd egy másik helyszínen, a múzeum épületénél. Csendes megemlékezés volt, ahol dr. Abonyi Lajos, a német nemzetiségi önkormányzat elnöke arról a Harruckern, valamint a 32 családról beszélt, amelyek 1744. április 24-én itt telepedtek le. Az elődökről, akik hősök voltak a maguk korában, hiszen a semmiből teremtették meg a ma élhető Orosházát.

– Hajtsunk fejet azon egyszerű emberek előtt, akik a paraszti és iparos élet magas iskoláját mutatták be, akik olyan tudással rendelkeztek, amit a 21. század embere is megirigyelhet – fogalmazott a szónok, majd elhelyezték az osztrák követség, a városi és a nemzetiségi önkormányzat koszorúit.

Jelentkezz tartalékos katonának