LÁTOGATÓK:
November
Egy éven át élt az űrben egy különös lény
Amikor az Ember Istent játszik – Gigantikus klóngyárat terveznek Kínában
Egy éven át élt az űrben egy különös lény
Több mint egy éven át is életben maradhatnak a baktériumok a világűrben – ezt bizonyította egy most publikált kutatás.
Egy apró, szabad szemmel láthatatlan organizmus, a Deinococcus radiodurans nevű baktérium egy teljes évet átvészelt az ISS külső részén, vagyis az űrben.
A Földről felküldött, szárított baktériumokat egy speciális, kutatási célokra létrehozott platformon helyezték el. A mikrobákat mindössze egy üvegablak védte a 190 nm-nél rövidebb hullámhosszú UV-sugaraktól.
A Microbiome című szakfolyóiratban megjelenő kutatásban az osztrák, német és japán szerzők azt írták, az eredmények leginkább a Marson tapasztalható körülményekről, az ottani túlélés lehetőségeiről szolgálhatnak hasznos információkkal, a vörös bolygó atmoszférája ugyanis elnyeli a 190-200 nm hullámhosszú UV-sugarakat.
Különös folyamatokat vettek észre a baktériumsejtekben
A baktériumok egy teljes éven át ki voltak téve az extrém sugárzásnak és hőmérsékleti viszonyoknak. A kísérlet végén az űrbéli mikrobákat ismét a Földre hozták, rehidratálták, majd összevetették őket egy kontrollcsoporttal (vagyis olyan baktériumokkal, amik nem voltak kinn az űrben).
A kutatók azt találták, hogy az alacsony Föld körüli pályán tárolt mikroorganizmusok túlélési rátája kisebb volt, mint a Földön lévő társaiké, ám azok a mikrobák, amik megmaradtak, viszonylag jó állapotban voltak.
A túlélőknél a tudósok egy sor furcsa változást fedeztek fel: a sejtek külsejét apró „dudorok”, ún. vezikulumok borították, több önjavító mechanizmus is aktiválódott, illetve egyes fehérjék, valamint hírvivő RNS-ek (mRNS-ek) mennyisége is nőtt.
A szakértők egyelőre nem tudják megmondani, miért jöttek létre a kísérlet során megfigyelt vezikulumok, habár ötleteik azért vannak. A baktériumok valószínűleg intenzív vezikulációval próbálnak megszabadulni a stresszhatás miatt keletkező káros anyagoktól, emellett segítségükkel olyan további transzportfolyamatok játszódhatnak le, amik védelmet nyújtanak a világűrben tapasztalható káros hatásokkal szemben.
A szerzők szerint a tanulmány alapján megérthetjük, hogyan maradhatnak életben a baktériumok idegen égitesteken, vagy éppen a bolygók közötti utazások során. A tanulmány eredményeit az emberes űrutazások megszervezésekor is hasznosítani lehet.
„Az ilyen fajta vizsgálatok segítenek feltérképezni azokat a mechanizmusokat és folyamatokat, amik lehetővé teszik az élet megjelenését a Földön kívül, továbbá kiterjesztik tudásunkat azzal kapcsolatban, miként maradhatunk életben a világűrben, és adaptálódhatunk annak ellenséges környezetéhez” – írta a kiadott közleményben Tetyana Milojevic, a Bécsi Egyetem biokémikusa.
Milojevic szerint a Deinococcus radiodurans egy olyan molekuláris válaszrendszerrel rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy hosszabb időn keresztül is életben maradhasson alacsony Föld körüli pályán. A hozzá hasonló organizmusok valószínűleg jobban elviselik a hosszabb űrutazásokat is.
Amikor az Ember Istent játszik – Gigantikus klóngyárat terveznek Kínában
A világ legnagyobb, haszon- és háziállatok ipari klónozására szolgáló gyárát építik az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben. A kínai intézetben milliós nagyságrendben állítanának elő szarvasmarhákat. Helyet kap a gyárban egy 15000 m2-es laboratórium, egy állatközpont és egy génbank is.
Változó hozzáállásra számítanak
A Boyalife intézet vezetője, Hszü Hsziao-csun úgy nyilatkozott, hogy emberek klónozását, a betegségek elleni harc nevében, egyelőre nem tervezik, de ez bármikor megváltozhat, amennyiben az emberek nyitottabbá válnak rá. „Sajnos jelenleg az egyetlen módja a gyereknemzésnek, ha félig az anyától félig az apától származik. Talán a jövőben három választásunk lesz egy helyett. Fele-fele, 100% apa, vagy 100% anya. Ez csupán választás kérdése.”
A kitalálók ambíciója azonban jelentősen nőtt az indulás óta, így a csapat ma már azt reméli, hogy idővel embereket és elpusztult házi kedvenceket is klónozhatnak majd.
A klóngyár építésében a Boyalife mellett a Sooam Biotech dél-koreai vállalkozás is érdekelt. Alapítója, Hvang Vu Szuk sokáig afféle nemzeti hős volt Dél-Koreában a klónozásban elért eredményeiért, majd egy évtizede kegyvesztetté vált, miután bejelentette, hogy klónozott egy emberi embriót. Emiatt elvesztette egyetemi állását, visszavonták kutatásait, bűncselekményekkel vádolták meg. Hvang Vu Szuk idén egy dél-koreai lapnak nyilatkozta, hogy egy kínai közös vállalkozásba terveznek beszállni, miután a dél-koreai bioetikai törvények tiltják az emberi sejtek felhasználását.
A Sooam meglehetősen hajmeresztő dolgokat művel: a már kihalt gyapjas mamut visszahozásán is dolgoznak, Szibériában megtalált, több ezer éve jégbe fagyott állatok sejtjeiből. Magánmegbízásokat is teljesítenek: jó pénzért klónozzák az ügyfelek elpusztult háziállatait.
A klónozás nem jelent génmódosítást, de lehetővé teszi például az élelmiszeriparban, hogy a cégek állandó minőségű húsalapanyaghoz jussanak. Arról világszerte vita zajlik, hogy a klónozott hús biztonságos-e emberi fogyasztásra, az Európai Parlament például betiltotta, de az amerikai élelmiszerbiztonsági vizsgálatok azt állapították meg, hogy nem okoz bajt.
A Boyalife vezetője viszont az mondta: meg szeretnék mutatni a társadalomnak, hogy a klónozás egyáltalán nem olyan őrült dolog, nem őrült tudósok zárt ajtók mögött végzett kísérletezgetéseiről van szó.
Egyúttal a klónozás támogatói arról beszélnek, hogy ezekkel a kísérletekkel egyszer és mindenkorra pontot tehetnének a lélek kérdésére…
Egy esetlegesen klónozott ember „létrehozása” és vizsgálata ugyanis egyszer s mindenkorra kideríthetné, hogy egy mesterségesen újrateremtett emberben is van-e lélek, vagy ezt tényleg a fogantatásunkkor kapjuk.
Vagy a lélek maga csupán egy káprázat…