Főoldal Hírek a nevelés és az oktatás világából. Oktatás Humor Természetjárás Galéria Üzenet

LÁTOGATÓK:

Október

Megtalálták az első magyar dinótojást

Mikor és hogyan jön el a világvége?

Megtalálták az első magyar dinótojást

A Magyar Természettudományi Múzeumban csütörtökön mutatták be az első, Magyarországon talált dinoszaurusz-tojást. A lelet a bakonyi Iharkútról került elő a Dr. Ősi Attila vezette kutatócsoport munkája nyomán.

Az iharkúti gerinces lelőhelyről az utóbbi években több ezer fosszilis tojáshéjtöredék került elő. Vizsgálatukat Dr. Prondvai Edina, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport munkatársa által vezetett csapat végezte, és már egy 2017-ben publikált tanulmányban felvetette, hogy kistermetű ragadozó dinoszauruszoktól, úgynevezett maniraptoráktól származnak. A széles körben elterjedt nézet szerint azonban az ilyen típusú tojáshéjak kihalt gekkó-szerű gyíkokhoz tartoztak.

A 2020-ban napvilágot látott publikáció végül minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy – a nemcsak az iharkúti, de az egész késő kréta korú európai szigetvilágban elterjedt leletek is – madárszerű dinoszauruszok vagy akár már valódi madarak tojásaihoz tartoztak. Az ilyen jellegű fosszilis tojáshéjakat ezért a tudományos néven Pseudogeckoolithus-ként (értsd ‚ál-gekkó-tojás’) ismert tojáshéj típusba sorolták.

Az iharkúti ásatások egy pár centiméter hosszú, rendkívül töredékes, ovális alakú, különös felülettel rendelkező lelettel bővültek, amelyen a rücskök és kiemelkedések pontosan megegyeznek a Pseudogeckoolithus tojáshéj töredékeken látható díszítettséggel.

Így döbbentünk rá, hogy ezzel a jelentéktelennek tűnő lelettel nem mást tartunk a kezünkben, mint az első, Magyarországról előkerült fosszilis dinoszaurusz-tojást

– idézi a múzeum közleménye Prondvai Edinát. A microCT felvételek alapján a részleges tojásban sajnos nincsenek embrionális csontmaradványok, és javát a belsejét kitöltő üledékes kőzet alkotja, így csak a felületén tapadó, repedezett héjmaradványok igazolják az eredetét.

Forrás: Origo/Tudomány    

Mikor és hogyan jön el a világvége?

Amilyen gyors, zajos volt a világegyetem keletkezése, olyan lassú és békés lesz a vége, de előtte a sötétben még lesz pár bánatos pukkanás. Fizikusok most kiszámították, mikor várhatók az utolsó szupernóva-robbanások.

 

A jelenleg elfogadott modell szerint a világegyetem nem egy „Nagy Bumm”-nak megfelelő „Nagy Reccs”-csel fog véget érni, hanem a legtöbb csillag lassan, nagyon lassan enyészik majd el, ahogy a hőmérsékletük az abszolút nulla felé közelít.

Szomorú, magányos és hideg hely lesz a halott világegyetem. Semmilyen értelmes lény nem lesz már ott akkor, a távoli jövőben, aki elmerenghetne az Univerzum alkonyán.

– vázolja fel az elkerülhetetlen véget Matt Caplan elméleti fizikus.

Az általános vélekedés úgy tartja, hogy a haldokló világegyetem teljes sötétségbe fog borulni. „Ebben a ’hőhalál’ néven emlegetett végállapotban az univerzumot javarészt fekete lyukak és kiégett csillagok fogják alkotni” – folytatta Caplan, aki számításain keresztül arra a számára is váratlan következtetésre jutott, hogy az évmilliárdok alatt még ezek a látszólag halott csillagok is változásokon fognak keresztülmenni.

Fekete törpék

A sötétséget ugyanis itt-ott néma tűzijátékok szabdalják majd: olyan csillagmaradványok robbanásai, amelyekről senki nem gondolta eddig, hogy valaha is felrobbanhatnának. Az Illinois-i Állami Egyetemen dolgozó Caplan új elméleti munkája azt jósolja, hogy sok fehér törpe szupernóvaként fejezheti be pályafutását valamikor a nagyon messzi jövőben, jóval azután, hogy már minden más elhalt és elcsendesedett a világegyetemben.

A mai univerzumban a szupernóvák óriáscsillagok drámai halálát jelzik. Egyszer elérkezik az a pont, amikor a nagy tömegű csillag belsejében zajló magreakciók vasat kezdenek termelni, amely viszont nem „égethető" tovább, hanem mintegy méregként halmozódik fel, s végül ez vezet el a csillag szupernóva formájában bekövetkező összeomlásához. A kisebb tömegű csillagok viszont méltóságteljesebben, kevesebb felhajtással búcsúznak: életük vége felé fehér törpévé zsugorodnak.

Illusztráció egy fehér törpéről, a csillagmaradvány körül törmelékmező látható.
FORRÁS: NASA, ESA, STSCI, AND G. BACON (STSCI)

A körülbelül 10 naptömegnél kisebb csillagok gravitációs vonzása és sűrűsége nem elégséges ahhoz, hogy a nagy csillagok mintájára vasat képezzenek a magjukban, ezért a mai feltételek mellett nem robbanhatnak fel szupernóvaként.

Ahogy azonban az elkövetkező néhány ezermilliárd év alatt a fehér törpék fokozatosan lehűlnek, fényük elhalványul, majd végül szilárddá fagynak és ’fekete törpékké’ válnak, amelyek nem sugároznak többé.

– magyarázza Caplan.

A mai fehér törpékhez hasonlóan a majdani fekete törpék is túlnyomórészt könnyű elemekből – leginkább szénből és oxigénből – fognak állni, és földnyi méretükhöz képest körülbelül a Nap tömegének megfelelő anyagot tartalmaznak majd, amiből következik, hogy a belsejük bármely földi dolognál milliószorta nagyobb sűrűségre lesz összepréselve.

Ám csak mert hidegek lesznek, az nem azt jelenti, hogy ne zajlanának bennük tovább a nukleáris reakciók. A csillagok attól fénylenek, hogy termonukleáris fúzió zajlik bennük – elég forrók ugyanis ahhoz, hogy kis atommagokat összeütköztetve nagyobbakat képezzenek, ami energiát szabadít fel. A fehér törpék voltaképpen elhamvadtak, kiégtek, de a kvantumalagút-jelenségnek köszönhetően továbbra is végbemehet bennük magfúzió, csak sokkal-sokkal lassabban. A fúzió még zérus hőmérsékleten sem áll le, csak nagyon sok időbe telik.

Ez a kulcsa annak, hogy a fekete törpék végső soron vasat halmozzanak fel, és ezzel szupernóvává váljanak.

– jegyezte meg a fizikus.

Mikor robban az első fekete törpe?

Caplan kiszámította, mennyi ideig tart majd, míg a magreakciók vasat termelnek, és a különböző méretű fekete törpéknek mennyi vas kell ahhoz, hogy felrobbanjanak. Az elméleti úton feltételezett robbanásokból, melyeket feketetörpe-szupernóvának nevezett el, az első 101100 év múlva következhet be. Ez akkora szám években, mintha majdnem százszor mondanánk azt, hogy ’ezermilliárdszor ezermilliárdszor’ stb. Ha kiírnánk, csaknem egy teljes oldalt elfoglalna. Az észvesztően távoli jövőről beszélünk.

Természetesen nem mindegyik fekete törpe fog felrobbanni. „Csak a legmasszívabb, 1.2-1.4 naptömegű fekete törpék robbannak majd” – jósolja Caplan. Egyébként még ez is elég nagy szám, mert ha helyes a becslés, a ma létező csillagok 1 százaléka – nagyjából ezermilliárdszor milliárd csillag – végezheti így. Ami a többieket illeti, ők örökre fekete törpék maradnak. A mi Napunknak még a rendkívül lassú magreakciók figyelembe vételével sincs elegendő tömege ahhoz, hogy valaha is szupernóvaként felrobbanjon, akármilyen messzire nézünk a jövőbe. Akár az egész Napot vassá alakíthatnánk, még akkor se robbanna.

A világvége dátuma

Caplan kalkulációi szerint a legnagyobb tömegű fekete törpék robbannak majd elsőnek, majd sorra követik őket az egyre kisebbek. Körülbelül 1032000 év múlva aztán már egy se marad, ami még robbanhatna.

Azon a ponton a Világegyetem csakugyan végérvényesen halott és csendes hellyé válik. Nehéz elképzelni, hogy bármi jöhetne még ezután. A fekete törpék szupernóva-robbanásai lesznek az utolsó érdekes dolgok az univerzumban. A valahai legutolsó szupernóvák lesznek ezek

– tette hozzá.

A világegyetem az első feketetörpe-szupernóvák idejére a felismerhetetlenségig meg fog változni. A galaxisok addigra réges-régen szétoszlanak, a fekete lyukak elpárolognak, és az univerzum tágulása annyira messzire sodorja egymástól a megmaradó égitesteket, hogy egyik se láthatja majd a másik robbanását. Fizikailag lehetetlen lenne a fénynek ilyen távolságokon átutaznia.

Forrás: Origo/Tudomány    

Copyright: Kiss & Kiss (2017)